Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

IV. A központi kormányzat egyéb szervei

Az 1681. év eléggé homályos a most vizsgált tekintetben. Adófőperceptor nevét nem ismerjük, csak az valószínű, hogy már ekkor is Bethlen Elek és Székely László az adóügy két inspectora

74 — mindketten az ekkor Erdélyben teljhatalommal rendelkező egykori Rákóczi—Kemény-párt vezető egyéniségei. 1682 tavaszán ugyanők az inspectorok — a stabilitás jelentkezése azonban nem ebben van, hanem az új generalis perceptor személyében. Ekkor kerül e tisztbe Ugrón Ferenc,

75 aki aztán lényegében a korszak végéig betölti ezt.

76 Mellette természetesen ebben az időszakban is vannak más generalis perceptorok (egyes rendkívüli adók stb. felvételére). 1682 novemberében, az I. tc.-kel, Macskási Boldizsárra ruházzák a török adó céljára felvett kölcsön törlesztésére kivetett adó főtárnokságát.

77 1683 áprilisában Alvinczi Péter visel hasonló perceptorságot (a török táborozás céljaira kölcsönt vesznek fel, s ennek törlesztésére adót vetnek ki; mindkettő Alvinczi kezéhez fizetendő).

78 1686 augusztusában (I. tc.) Apor István a rendkívüli adó generalis főperceptora.

79 Az 1687. februári—márciusi gyűlés (II, tejével) Petki Nagy Pált teszi meg a deputatio által az év januárjában kivetett kölcsön visszafizetésére rendelt adó generalis perceptorának.

80 Az év novemberében pedig a császári hadak számára lett készpénzkivetés országos pénztárnokai Henter Ferenc, Horváth Ferenc és a nagysinki székbíró,

81 az 1688. január—februári I. tc. még melléjük adja Bandi Kovács Istvánt, Borosnyai Gergelyt és Szabó János brassai polgárt.

82 Az az év májusi—júniusi országgyűlés Apor Istvánra ruházza a deputatio ellátására kivetett pénz perceptorságát.

83 Az állandó elem azonban ez időszakban mégiscsak Ugrón Ferenc főperceptorsága. Annál is inkább, mert az inspectori szervezetben nem találkozunk ilyen stabilitással. Székelyt és Bethlen Eleket 1683 februárjában (III. tc.) Rhédei Ferenc és Naláczi István váltja e tisztségben,

84 őket 1684 márciusában (II. tc.) ismét Bethlen Elek s az újra szerephez jutó Haller János.

85 1685 kora tavaszán (februári— márciusi II. tc.) Bethlen Gergely és Mikes Kelemen a főinspectorok,

86 1686 végén (októberi—novemberi II—

III. tc.) Bethlen Gergely mellé újra Székely kerül e tisztbe.

87 Az utolsó név szerint ismert főinspectorok Bethlen Elek és Bánffy György (1687. júliusi—augusztusi V. tc.).

88 Hat év alatt nyolc tanácsúr e szerepkörben (kettejük, Rhédei és Mikes időközben elhal), még véletlenül sem azonos párosításban — itt stabilitásról bizony nem lehet szó. Kíséreljük meg most összegezni azt, amit az adóigazgatási országos szervekről elmondottunk. A másfél évszázadot e tekintetben öt szakaszra bonthatjuk. Az első, határozottan elkülönülően, Izabella és János Zsigmond uralkodása. Ennek a korszaknak vannak központi adópénztárnokai; ezeknek elnevezésében is többnyire szerepel annak jelzése, hogy királyi tisztviselők. Az adó törvényhatósági behajtását tehát az ottani apparátus végzi (jegyezzük meg persze: az sem mindenestül rendi szervezet), az adófőpénztárnok azonban a király tisztje. Más oldalról közelítve meg a dolgot, a lényeget illetően ugyanerre az eredményre jutunk. Egy rendi jellegű országos adópénztár élén nagy arisztokraták kellene hogy álljanak, személyükkel is tekintélyt, tényleges hatalmat kölcsönözni az intézménynek. De kik itt az ismert perceptorok? A kormányhivatali ranglétra legalsó fokáról