Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
felterjesztését (SzS: l.RGyk 252—4), Tholdalagi és követtársai 1637. március 5-i jelentésüket (MTGy 1883: 12), Kornis Zsigmond és Bornemissza Pál az év július 28-i javaslatukat (RÁKL: Tgy), Kemény János 1645. április 25-i jelentését (Gyfv: Ly 5: 1. Rákóczi György korabeli politikai levelek). ™ 5 1656-ban Balog Máté portai ügyvivő és Harsányi Jakab portai török deák a nap mellett a napszakot is feltünteti egy jelentésében (SzS: OII.RGy 362—3). Barcsai 1656. szeptemberi censurájának kelte: nap, x és y óra közt (SzS: OII.RGy 445). Ebeni István 1658 májusában a napszakot tünteti fel egy jelentése keltében (SzS: OII.RGy 627—9). 706 Bánffy Dénes 1669. február 17-én tett felterjesztésében az órát is feltünteti a keltezésben. (A-gy. 1669.) A korábbi gyakorlat felújulását az ügy természete indokolja: törökök járnak a Körösben, s a főkapitány egy órával Kolozsvárra beérkezte után már jelentést is tesz erről a fejedelemnek. 707 1641: SzS: Rcsl 97: 1643: SzS: Rcsl 108-9; 1644: SzS: Rcsl 137—8, 152—4, 154—5, 160—3 (2 izben), 195—8, 201—5 (2 ízben). 215—7, 286—9, 296—7; 1645: SzS: Rcsl 299—301, 328—30, 333—4, TMÁO III. 304. 31 1—3. 70« 1643: TMÁO III. 196, 206—10, 215—7, 222^-3. 709 TMÁO III. 333- 6. 7 10 1568. január 20.: MTgy 1908: 37; 1599. november: Hurm, XII. 517—8; 1613. október 29.: K.B-lt. (Bethlen Gábor- Szilvási Boldizsár): 1618: Sz: L VI. 249; 1661 eleje (eskütétel Kemény Jánosra): Hurm. XV/2. 1305, TT 1888: 48—9; 1676: EOE XVI. 276—7. 711 Sz: U VI. 528. (II. Rákóczi György 1650-ben Keményt küldi ki Szebenbe evégett.) 712 1636: Gyfv: Ly 22. (Zaránd megye alispánja—I. Rákóczi György, 1636. február 11.) 713 1661: Hurm. XV/2. 1306—7. 7 '4 1661: MTT XVIII. 150—3. 715 A-gy. 1678. (G. Draudt—Apafi, 1678. január 19; Kolozs megye—Apafi, 1678. január 12.) 716 1636-ban I. Rákóczi György kétszer is rendelkezik Bethlen Ferencnek a segesváriak reversalisának kivétele iránt (TT 1909: 388-9). 717 Amikor I. Rákóczi György 1638-ban Szalánczi Istvánt és Márkosfalvi Mártont küldi Szeben hüségesküjének kivételére, a szebeniek a formula néhány pontját kifogásolják. Azt kérik, hogy 1. a fejedelem utódait illetően Rákóczi ne erőltesse, hogy ismeretlen személyre tegyenek esküt; akire a 3 natio felesküszik, arra ők is; 2. az eskü azon pontjának módosítását kérik, amely a fejedelem, udvara, a tanácsurak és főrendek szebeni szállásáról rendelkezik; 3. kihagyatnák azt a záradékot, amely szerint az esetben, ha esküjük ellen tesznek, minden szabadságukat veszítsék el. (Azzal érvelnek, hogy e szabadságukat nem ők kapták, őseiket azokra hívták az országba.) Ezeken túlmenően, a korábbi gyakorlatra hivatkozva, assecuratoriát kérnek a fejedelemtől. Rákóczi csak a 3. pontot illetően nem enged (az 1. pontban kifogásolt „utódok" terminust „legitimus fejedelmek"-re változtatja). (Sz: U VI. 440.) 1661 februárjában ismét Szebennek van vitája az új fejedelemmel, Kemény Jánossal. A város nem esküdhet fel rá addig — írják —, míg nem tudják, hogy a török tolerálja s akceptálja-e? Ők — érvelnek — 1658 szeptemberében pecsét alatt esküdtek hűséget a portának, azt ígérve, hogy elfogadják fejedelemnek azt, akit a török az ország élére állít. (TT 1888: 50.) Kemény kénytelen hosszasan fejtegetni nekik, hogy ő nem kívánja elszakítani az országot a portától (bár megjegyzi: csak addig marad a török hűségén, míg az nem kíván képtelenséget), s természetesen újra elrendeli a hűségeskü letételét. (TT 1888: 50—2.) 1664 márciusában Kolozsvárnak van vitája a fejedelemmel az esküformulán; aszerint ti. a város ne csak a fejedelem s a rendek hűségére esküdjék fel, hanem (a város végvárrá „lépvén elő") a kapitány s az őrség iránti hűségre is. A város ezt a két utóbbit kifogásolja, a dolog szokatlanságára hivatkozva; „Feőb jussunk van a hazához az Praesidiumnál" — írják. Apafi azonban nem enged. (Kv.II. 174.) 718 Kv. III. 239. 719 Kv. III. 380, 429—30; Sz: U VI. 793; Thorma-gy. 1879. III. 15. 720 A szebeniek — Andreas Meitzer polgármester 1659. október 14-i felterjesztése szerint — aziránt vannak bizonytalanságban, hogy II. Rákóczi György küld-e külön rendelkezést erről, vagy a városi főtisztektől várja el, hogy az országgyűlés határozata alapján végezzék el a felesketést? Ök be akarják tartani a gyűlés által szabott 15 napi határidőt — fejezi be. (Sz: U VI. 842.) Rákóczi október 1 S-L válaszában a tisztekre bízza a felesketést (SZ: U VI. 841); a rendelet azonban, úgy látszik, a bizonytalan körülmények miatt nem érkezett meg idejében, s az óvatos szebeniek jobbnak látták Ugrón András előtt letenni az esküt (1. erre: Sz: U VI. 843).
