Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
721 Szeben ugyan leteszi az esküt, de (október 26-i felterjesztésében) jónak látja némileg megóvatolni a dolgot: valójában előbb a fejedelemnek kellett volna megesküdni conditióira, s csak aztán várhatott volna tőlük is esküt; bíznak benne, hogy a legközelebbi országgyűlésen sor kerül a választási feltételekre való felesküvésére. (A-gy. 1661.) Csíkszék 1661. november 9-én még csak ígéri a hűségesküt, ha Apafi emberét küldi oda evégre. (Uo.) Háromszék és Gyergyószék pedig november közepén, ill. végén még a hűségnyilatkozatoknál tart. (Uo.) 722 1599. november: Vitéz Mihály palánképítésre való fát küldet Besztercével Gyulafehérvárra (Hurm. XII. 517); 1600 februárjában egy (ismeretlen, de az 1599. novemberivel nem azonos) rendelkezését megújítva, ismét palánkcölöpöket rendel a beszterceiektől (Hurm. XII. 687). 1601 májusában Báthori Zsigmond vitet Szebenbe épületfát a gyulafehérvári palánk építéséhez (Sz: U VI. 3). 1670júniusában Apafi Fleischer szász comes útján rendel Újegyház-, Medgyes- és Segesvárszékből fákat a gyulafehérvári nagyobb torony építkezéséhez (Sz: U VI. 1075). 72í 1545-ben Izabella küldet Szebennel téglákat a gyulafehérvári palota építkezéséhez (Sz: U IV. 452). 1652-ben Marosvásárhelytől rendel 6000 téglát a fejedelem (MVH 270 d). 724 Báthori István 1573-ban Görgénybe küldet Besztercével követ (V: BI1 I. 237). 725 1636-ban Segesvárt kötelezi a fejedelem cserép szállítására (Gyfv: Ly 13: Civitates Transytvaniae: Segesvár). 726 A gyulafehérvári palota építkezéséhez rendeli Bethlen 1615-ben Kolozsvártól <Kv. Hl. 61), ilk I. Rákóczi György Besztercétől (Hurm. XV/2. 1098). 727 Vitéz Mihály 1600-ban két ízben is rendelkezik Besztercéhez eziránt (Hurm. XII. 83-5—6, 995). 728 1616: Kv. III. 409; 1617: Kv. III. 192; 1619: Kv. III. 226; 1643: TT 1893: 320; TT 1893: 511, 516. 729 Kv. III. 162. ™ 1615: Kv. III. 159; 1622: TT 1886: 232-3. •731 1643: TT 1893: 317. 732 1572 (Görgénybe): V: BI1 I. 195—6. 733 1616 áprilisában Bethlen a kolozsvári kőműveseket rendeli be szolgáikkal s az általuk a gyulafehérvári építkezésekhez készített oszlopokkal s más faragott kövekkel együtt udvarába (Kv. III. 167). Azok ott a fejedelem fundatorától részletes utasításokat kaptak az újabb kőlábak és faragott kövek elkészítésére, munkájuk azonban lassan haladhatott, mert Bethlen 1617 februárjában ráírt a kolozsvári főbíróra: az ottani kőműveseknek rendelje el. hogy míg a fejedelem megrendeléseivel nem készültek el, más munkát ne vállaljanak (Kv. III. 178). Pár hétre rá Bethlen Farkas tanácsúr kérésére kienged Búnra egy kolozsvári kőművest, a többin viszont változatlanul sürgeti, most már Szent György-napi határidőre, a megrendelteket (Kv. III. 181). 1617. május 26-án marosújvári ,,háza" építésére küldeti Kolozsvárral Kőműves Jánost (aki a rendelet szövege szerint budosik" a fejedelemnek végzendő munka elől). (Kv. III. 193.) Másnap Szamosújvárra rendeltet a várossal két jó kőművest (Kv. III. 196). 1619-ben két fejedelmi rendelet tárgya kőművesek igénylése Kolozsvártól Gyulafehérvárra (Kv. III; 227, 259). 1623. július 22-én a szebeni polgármestertől rendel 6 kőművest a gyulafehérvári palota építésére (RAKL: Tgy). I. Rákóczi György viszont 1639-ben Brassótól vár kőműveseket Gyaluba (TT 1892: 707); 1642-ben is oda rendelkezik eziránt (TT 1892: 713; 1893: 308) — azok (legalább részben) haza is szöknek Gyaluból, élükön a kis céhmesterrel, úgyhogy a fejedelem kemény rendelettel küldeti vissza őket a brassai főbíróval. (BrÁL—Fr.II. 39.) 1642 tavaszán többfelől is gyűjt kőműveseket sárospataki építkezéseihez, többek között Brassóból is; onnan három kőművest rendel a kolozsvári gyülekezőre (BrÁL— Fr. II. 61). Rövidesen további 4 brassai kőművesre van szüksége Gyaluban; azok közül azonban egy meghal, egy pedig tisztázatlan körülmények közt hazatér. A fejedelemnek előbb azt jelentik, hogy társai kergették haza, mert „tiszta Paraszt ember", a város viszont úgy tájékoztatja Rákóczit, hogy az mesterember, de megvesztegette az építkezésre felügyelő Imre deákot, hogy engedje haza. A kőművest a város végül is vissza kell hogy küldje Gyaluba. (BrÁL— Fr. II. 72, 74, 76.) 734 I. Rákóczi György 1639-ben Brassótól vár ilyen mesterembert (TT 1892: 705). 1642-ben is brassai kőfaragó dolgozik a gyulafehérvári építkezésen. Október 16. tájt hazaszökik onnan; a fejedelem december 5-én ír rá a városra: kerestessék fel s küldjék vissza. (BrÁL— Fr. II. 41.) 735 1571-ben Báthori István Besztercéről rendel ácsokat (V: BI11. 129, 132). Ugyancsak Besztercéhez fordul eziránt Vitéz Mihály 1600 februárjában és áprilisában (Hurm. XII. 687, 835—6). Bethlen 1614ben Marosvásárhelyről rendel többek között ácsokat a gyulafehérvári palota építkezéséhez (MVH 124/2).
