Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

az egyes kincstári gazdálkodási ágazatok jövedelmeiből való utalványozásokat ismertettük. De utalványozhatott hópénzt a kancellária egyes városoktól stb. úgy is, hogy az összeget a fejedelmi számvevőség utólag számította be valamely tartozásukba.

1196 Foglalkozott a hatóság rokkant katonák, katonaözvegyek, -árvák segélyezésével is — e kérdéseket is érintettük már a korábbiakban, más szemszögből. A hadak tartásának egy további kérdése az élelmezés volt. Megtörtént az is, hogy bizonyos hadak élelmezésének ügye általános szabályozásra került;

1197 általában azonban a fejedelem egyedi rendelkezésekkel szállíttatott élést hadainak,

1198 vagy eleve ígérve beszámításukat a törvényhatóság vagy város valamely szolgáltatásába, vagy jelezve, hogy a szállítók a táboron pénzért árusíthatják az élelmiszereket. Ehhez a kérdéshez csatlakozva említsük meg az oly ügyeket, amelyek tárgya széna, abrak szállítása volt a sereg lovai számára, fiivelőhely biztosítása.

1199 A hadak élelmezésénél, lovaik ellátásánál kisebb gondot jelentett a kancellária számára a katonaság ruházása: posztó, egyenruha juttatása számukra.

1200 Ebbe a kérdéscsoportba tartoznak még a mozgó sereg kvártélyozásának ügyei. Bár a rendek oly alkalmakkor, amikor hangosabban merték szóvá tenni sérelmeiket, a kvártélynak még a nevét is eltüntették volna, a katonaság bekvártélyozása a tizenöt éves háborútól kezdődően állandó gyakorlatként mutatható ki Erdélyben. A kancellária ezzel kapcsolatos tevékenysége kiterjedt általános rendszabályok kiadására is,

1201 a legnagyobb részben azonban olyan sablon rendeletek expediálásából áll, amelyek a bekvártélyozás tényét közlik az érintett törvényhatóságokkal vagy városokkal, az előbbi esetben gyakran a kvártélyul kiemelt helység nevét is.

1202 Ritkább esetben kancelláriai ügyintézés tárgya helység vagy személy kvártélymentessége,

1203 vagy arról szóló rendelkezés, hogy egy városban annak kiváltságai szerint intézzék a kvártélyozást.

1204 d) Igavonók kiállítása hadjáratra, lóbeszerzés A kancellárián át rendelkezett a fejedelem igáslovaknak (s velük szekereknek, kocsisoknak) hadjáratra kiállítása, ill. katonalovak beszerzése iránt is. A szász papságot láthatólag már a korszak elején meglévő gyakorlat kötelezte arra, hogy hadjáratokra szekereket állítson ki igáslovakkal és kocsisokkal. Hadfelkelés esetén meg is találjuk a kancelláriának eziránt a szász papság egészéhez, püspökükhöz és az egyes szász káptalanokhoz küldött rendeleteit.

1205 Nem ritkán megtörtént, hogy a társzekerekhez szükséges kocsisokat a fejedelem nem a papsággal, hanem a szászság világi hatóságaival állíttatta ki.

1206 Emellett azonban nem volt egyedülálló az az eset sem, hogy a fejedelem mindhárom natio városaitól követelt szekereket (s velük igavonókat, kocsisokat), hadjáratra vagy egyáltalán katonai célú szállításokra.

1207 Az már bizonnyal ritkább esetnek számított, hogy a fejedelem kancelláriáján át egy városnak rendelkezett katonalovak beszerzésére.

110

*' 16 Trócsányi 241