Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

e) Fegyveres szolgálatra berendelés a fejedelmi udvarba Mielőtt még a határvédelem ügyeinek bonyolult problematikájára rátérnénk, egy olyan ügykört ismertessünk, amely sem ahhoz, sem a mozgó sereggel kapcsolatos ügykörökhöz nem tartozott. A fejedelem, kancelláriája révén, időnként berendelt udvarába katonai szolgálatra bizonyos katonáskodó elemeket: székely gyalogokat, vártartományok puskásait.

1209 f) Határvédelem A kancellária hadügyi hatásköre ez ügykörcsoportjának elemzését annak leszögezésével kezdjük: határvédelmen itt részben a stabil támaszpontokról (végvárak, erődített városok) történő védekezést, részben magát a határ elzárását (utak bevágatását stb.) értjük. Kezdjük az ügykörelemzést azzal az ügykör-csoporttal, amely e kategórián belül messze a legnagyobb és legösszetettebb: a végvárakéval. A végvárak összessége életének általános szabályozásával a kancellária nem foglalkozott (ahogy nem tette ezt a törvényalkotás se). Egyes végvárak főkapitányainak, ill. az egész várnépnek viszont több ízben adott ki a fejedelem, kancelláriája útján, instructiókat vagy edictumokat.

1210 így rendelkezett végvári tisztek beállításáról, betegségük esetén szabadságolásukról.

1211 A végvárak ügyeinek tágabb körén belül azonban érthetően az építkezési ügyek képezik az egyik legnagyobb kategóriát. A fejedelem építészt küldhetett egy vár építkezéseihez.

1212 Aránytalanul gyakoribb volt azonban az az eset, amelyben kézművesedet rendelt erődítési munkákhoz,

1213 vagy építőanyagot követelt a városoktól, törvényhatóságoktól a végvárak építkezéseihez

1214 vagy végül jobbágy-közmunkát erődítési célokra.

1215 A rendelkezések jó része azonban csak általánosságban szól a várépítkezések ügyeiről.

1216 Megtörténik az is, hogy a fejedelem vár lerontásáról intézkedik.

1217 A végvári őrségek ellátása szintén nem súlytalan feladata a kancelláriának. Központi rendelkezések is segítették a végvárak élésellátását,,

1218 az őrség fizetését.

1219 A központi kormányszerven át intézkedett a fejedelem a várak fegyver- és lőszerellátásáról is.

1220 Némileg a végvári őrségek ellátásának ügykörével rokon a váruradalmak gazdasági ügyeié is, hisz ez uradalmak szerepe a végvárak ellátásában kézenfekvő.

1221 A központi kormányhatóság és a végvárak kapcsolatában azonban a leggyakoribb ügy a hírszerzésé. Erről a ténykedésről az eddigiekben több ízben tettünk említést: hírszerzésre kötelesek a határszéli városok, a harmincadhivatalok, a határszéli uradalmak gazdasági tisztviselői (még ha a caput dominii erőssége valójában nem is tölt be végvárszerepet). A hírszerzés legfontosabb bázisai azonban a végvári hálózat egyes erődítményei. Ahelyett, hogy az erre vonatkozó bizonyítékanyagot akárcsak jegyzetben is részletesen ismertetnénk, egyetlen végvár egy időszakból való sorozatával érzékeltetjük, hogy miről is van szó.