Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

tőrvényhatóságok vagy a fejedelmi biztosok felterjesztései az eskü letételéről,

712 s a kancellária nyugtázta ezeket.

713 Ennek a látszólag nagyon egyszerű ügyintézési feladatnak is lehettek azonban variánsai. A fejedelem esetleg nem hűségesküt, csak hűségnyilatkozatot várt,

714 ill. kapott;

715 más esetekben reversalist követelt törvényhatóságoktól.

716 Az esküokmány szövege, az eskü feltételei körül is keletkezhetett vita a fejedelem és törvényhatóságok közt, ami természetesen a kancellárián keresztül folyt.

717 Az is megtörténik (más vonatkozásban már említettük), hogy a fejedelmi tanács korrigálja az első esküformulát, s a kancellária a módosítást is küldheti az illetékeseknek.

718 Még bonyolultabbá válik a kérdés akkor, amikor ellenfejedelmek uralkodnak (vagy uralkodnának) egyszerre Erdélyben. 1658 októberében párhuzamosan érkeznek a rendeletek a törvényhatóságokhoz a töröktől tett új fejedelemtől, Barcsaitól: tegyék le az esküt — s II. Rákóczi Györgytől: ne tegyék le.

719 1659 októberében viszont az kelt némi zavart, hogy az ország immár ki tudja, hányadszor esküdhet fel II. Rákóczi Györgyre, s azt is nehéz összeszámlálni, hogy nem egészen két év leforgása során hányadik fejedelemre.

720 1 661 őszén a helyzet bizonytalansága (Apafi ténylegesen regnál Erdélyben, Kemény viszont császári segítségre vár Magyarország határszélén) az oka a hűségesküvel kapcsolatos bizonyos különleges momentumoknak.

721 2. SZŰKEBB KÖZIGAZGATÁS A kancellária szorosabban vett közigazgatási hatásköre öt nagyobb ügykörbe sorolható. Az első közülük a fejedelmi udvarral kapcsolatos ügyeké (fejedelmi építkezések, a fejedelmi udvar ellátása, fuvarozás az udvar számára, a fejedelem külföldi vásárlásai). Külön kategóriába sorolandók az országgyűlési ügyek (az országgyűlés kihirdetésével kapcsolatos teendők, országgyűlési építkezések). Erősen összetett, nagyobb ügykör a rendi jogokkal kapcsolatos ügyeké. Nemcsak a rendek személyi jogaival kapcsolatos kancelláriai ügyek sorolandók ide (nemesítés, nemesi productiók, városlakó nemesek, puskások, városok, különleges jogállású városlakók ügyei, talvak kiváltságai, falutörvények, manumissiók, jobbágyságra vetés, jobbágykerestetés, jobbágyvédelem, szolgák ügyei), hanem a vagyonjogi ügyek is (vagyonjogi ügyek általában, birtok- és hagyatéki ügyek, tulajdonviták, külföldiek vagyonjogi ügyei), sőt a vallás-, családjogi, gyámsági ügyek is. Ismét külön nagyobb ügykör azoké a közigazgatási ügyeké, amelyeket az előbbiekben is kiemelten kezeltünk, mint az ország státusával kapcsolatosakat (adóügy — összes alkategóriáival —, közmunka, élés, határkérdések, hírszerzés, kémelhárítás). Az utolsó kategóriát a kancellária által intézett többi közigazgatási ügyek teszik (törvényhatósági, városi igazgatás, rendészet, postálkodás, gazdálkodás, út-, hídépítés, révtartás, mezőgazdaság, ipar, kereskedelem — nagyszámú alkategóriájával —, iskola-, egészségügy).