Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)
III. A fejedelmi kancellária
a) A fejedelmi udvar ügyei Elöljáróban tegyünk egy korlátozó megjegyzést. Itt természetesen nem foglalkozunk az udvar belső életének ügyeivel; azok irányítása, a fejedelem intenciói szerint, a főudvarmesterre s a többi udvari főtisztségviselőre tartozott. Csak azokról adunk ismertetést, amelyeket a kancellária tartozott intézni. Első helyen az udvari építkezéseket említsük. Az építkezéseknek a kancellária által tárgyalt ügyei két csoportba sorolhatók: 1. építkezési anyag beszerzése; 2. mesterembereknek a fejedelem szolgálatára való berendelése. Az első csoportba olyan ügyek tartoznak, mint építőfa, 722 tégla, 723 építőkő, 724 cserép, 725 zsindelyszeg, 726 deszka, 727 ólom vagy ón, 728 ónospléh, 729 festék, 730 kemencekészítéshez való brassói föld, 731 ajtó-, ablakkeretek 732 megrendelése (városoktól vagy a szász comestől). Jegyezzük meg: az ilyen építkezési anyagokat a fejedelmi kincstár kifizette vagy az illető törvényhatóság, város adójába számította. A második csoportba tartozó ügyek szakiparosoknak fejedelmi építkezésekhez való berendelését tárgyazzák. A leggyakrabban természetesen kőművesekre van szükség, 733 de követelnek a fejedelmek a városoktól kőfaragókat, 734 ácsokat, 735 cserepezőket, 736 asztalosokat, 737 üvegeseket, ill. tölcséreseket 738 is. Feltűnik azonban ebben a sorban a képíró 739 és a képfaragó 740 is. Persze van olyan eset is, amelyben a rendelkezés csak „apro mívesek^-et említ. 741 A szakiparosokon kívül azonban rendelnek a fejedelmek kisegítő munkaerőket is ilyen munkákra. 742 Mindez persze nyilván nem jelenti azt, hogy a fejedelmi udvarnak ne lettek volna saját mesteremberei is, az udvar kötelékében vagy az egyes fejedelmi uradalmakban. Itt most kifejezetten a kancelláriának azzal a tevékenységével foglalkozunk, amellyel mesterembereket teremtett elő a fejedelmi építkezésekhez. Az udvar egyéb természetű ellátásának olyan feladatai közül, amelyekben a kancelláriának is szerepe volt, első helyen annak élelmezését említsük. Ez az ügykör is többfelé bontható. Legnagyobb részét olyan ügyek teszik, amelyekben a fejedelem kancelláriája útján élést rendel udvara számára. A rendeletek nemritkán csak általánosságban, élésről beszélnek. 743 Az esetek nagy többségében azonban megjelölik a rendelkezések, hogy milyen élelemfajtáról van szó: búzáról, 744 kenyérről vagy cipóról, 745 zöldségről. 746 Nemritkán követelt az uralkodó ezen az úton konyhájára halat, 747 baromfit és tojást, 748 vajat, 749 olajat. 750 Fűszer- és déligyümölcs-szükségletét, látni fogjuk, a kincstári igazgatás útján fedezte a fejedelmi udvar, de azért ilyen rendeletek is indultak a városokhoz, határszéli törvényhatóságokhoz. 751 Az italok közül a bor szerepel a leggyakrabban a kancellária útján történt megrendelésekben, 752 sör vagy pálinka kevésbé. 753 Az is kivételes esetnek számít, hogy a fejedelem segítséget kér egy várostól*saját élésszedőjének. 754 Mindez e vonatkozásban is jórészt csak azt jelenti, hogy a fejedelem szükség esetén így egészíti ki a kincstári uradalmakból (vagy a kincstári igazgatás útján) rendelkezésére álló készleteket. Ugyanez áll a fejedelmi udvar élelmezésével kapcsolatos további kancelláriai teendőkre is: konyhaedények, 755 italtartók, 756 szakács 757 biztosítására az udvartartás számára.
