Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

június 11-én 17 óra után kapja a jelentést, másnap válaszol rá.

690 Ezek után szinte rosszallóan vesszük tudomásul azt, hogy Rákóczi Zsigmond 1645. június 27-én hozzá érkezett jelentésére csak 29-én felel.

691 9. KANCELLÁRIAI PRECIZITÁS ÉS KÖVETELMÉNYEK AZ ALÁRENDELT SZERVEKKEL SZEMBEN Mindaz, amit az előbbiekben a kancelláriai ügyintézés bizonyos momentumainak a két Rákóczi György (s talán már Bethlen Gábor) alatti rendkívüli precizitásáról elmondottunk, nem magában álló jelenség e korban. A fejedelmek láthatólag ugyanezt a precizitást követelték meg alárendeltjeiktől — legalábbis a legfontosabb vonatkozásokban. (I. Rákóczi György elsősorban idősebb fiával, az 1640-től váradi főkapitány s 1642-től választott fejedelem Györggyel szemben járt el így; ennek talán nevelő célzata is volt, de a váradi főkapitányság ismeretesen az egyik legfontosabb tisztség is a fejedelmi kori Erdélyben.) Nos, mindannak, amit erről a kérdésről az előbbiekben elmondottunk, megtaláljuk a megfelelőjét a korszakban (ha, ismételjük az előbbiekben is többször hangsúlyozottakat, nem is általánosan). A praesentatum tekintetében elsősorban az ifjabb Rákóczi Györgynél találjuk meg az érkezés napján túl az óra jelzését

692 vagy azt, hogy a rendeletet x és y óra közt vette

693 — de hát gondoljunk a tanácsúri censurák 1656. szeptemberi bekérésére: Haller Gábor ott is rájegyzi az érkezés óráját is a fejedelem rendeletére.

694 A fejedelem rendeletei nyugtázásában legalábbis bizonyos alárendeltjei ugyanolyan pontossággal járnak el, mint a fejedelem a jelentésekben; nemcsak az ifjabb Rákóczi Györgyről van itt szó,

695 hanem Kassai Istvánról,

696 több portai ügyvivőről (Kőrössy István, Rácz István, Pettki István,

697 Reöthy Orbán kővári főkapitányról,

698 a szebeni polgármesterről is).

699 II. Rákóczi György idejében pedig tanácsurakról,

700 portai török deákról.

701 Ugyanezt találjuk a felterjesztések keltezésében is — itt is, ismét csak, néhány relációban: az ifjabb Rákóczi György jelentéseiben,

702 Kassai Istvánnál,

703 másoknál már csak egyes esetekben.

704 Szórványosan II. Rákóczi György korában is megjelenik ez a gyakorlat,

705 egy esetben még Apafi idejében is találkozunk vele.

706 10. A FEJEDELMI RENDELETEK NYUGTÁZÁSÁNAK VISSZAIGAZOLÁSA Az alárendelt szervekkel szembeni követelmények és érvényesülésük ismertetése után kerítsünk sort egy olyan momentumra, ami még az előzőkben elmondottaknál is élesebb világot vet legalábbis I. Rákóczi György igényeire az igazgatás nívójával szemben. Arra ti., hogy a fejedelem nemcsak azt kívánta meg, hogy rendeleteit nyugtázzák a válaszfelterjesztésekben, hanem (egyedülálló gyakorlatként) visszaigazolta rendeleteinek nyugtázását is, ezzel egy ügyintézési lépéssel kitolva az ellenőrzés körét. Ezt a gyakorlatot elsősorban az ifjabb Rákóczi Györggyel folytatott hivatali levelezésében követte,

707 de portai ügyvivőjével,

708 egy ízben Eszterházy Miklós nádorral szemben is.

709 * 14* 211