Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

kancellár (a fejedelem utasítására vagy már korábban tett rendelkezésére hivatkozva) rendel el valamit egy törvényhatóságnak stb. Abban, hogy egy igazgatási rendeletet ki ellenjegyez, nem alakultak ki határozott szabályok. A fejedelem saját kezű rendeleteit természetesen senki nem ellenjegyezte — de kisebb fontosságú, a kancellárián letisztázott rendeletre is esetleg csak az ő aláírása került. Ha ellenjegyzésre sor került, azt meglehetősen változatos rendben végezte a kancellár, ill. az s valamelyik titkár együtt vagy csak egy titkár maga. (írnok nem ellenjegyzett fejedelmi rendeletet.) Legfeljebb ilyen szabályszerűségeket állapíthatunk meg: a) a kancellár magában ellenjegyzi a fejedelmi nyíltparancsokat,

678 követ megbízólevelét és instructióját;

679 b) kancellár és titkár együtt ellenjegyez országgyűlési meghívót;

680 c) az ellenjegyzést a legtöbb esetben csak a titkár végzi; d) Bethlen Gábor kancelláriáján 1620—1621-ben a Bethlen kezén lévő magyarországi törvényhatóságokhoz, a Szepesi Kamarához, ill. a Bethlen-párti magyar urakhoz szóló rendeleteket (kivételektől eltekintve) Krausz titkár ellenjegyzi. 7. A FEJEDELEM ALÁÍRÁSI JOGÁNAK ÁTRUHÁZÁSA Mint említettük, a kancelláriáról kimenő rendeletnek magán kellett viselnie a fejedelem aláírását. Az 1557 és 1619 közti időszakban azonban nemegyszer történt meg, hogy a fejedelem rendelkezése alapján egyes főtisztviselők írták alá első helyen a rendeletet vagy levelet, nevük felett az „ad mandátum .. . principis" formulának valamely variánsával. Ilyen helyettesítő lehetett a kancellár,

681 de másvalaki is a kormányzat vezető tekintélyei közül.

682 Kivételes esetnek számít az, hogy a fejedelem rendelkezésére titkár aláírásával megy ki a rendelet,

683 vagy az, hogy a fejedelmet helyettesítő fejedelemasszony (Mária Krisztina) neve után szerepel az „ad mandátum" aláírás.

684 Az ilyen helyettesítés oka az esetek egy részében evidensen a fejedelem távolléte vagy erős más irányú elfoglaltsága (Péchi 1619 augusztusában, a hadikészületek kellős közepén ír alá Bethlen helyett), az esetek másik felében feltehetően egyedi tényezők. 8. A FEJEDELMI ÜGYINTÉZÉS REAGÁLÁSI ÜTEME Arról megint csak nehéz lenne általános képet alkotni: milyen gyorsasággal reagál a fejedelem maga vagy a kancellária a hozzá érkezett jelentésekre, levelekre. Csak a csúcsteljesítményt mutathatjuk be: I. Rákóczi György reagálási ütemét a néhány megfogható esetben. 1644. szeptember 17-én 9

45-kor veszi Rákóczi Zsigmond jelentését a székely hadak kiindulásáról, s 10 órakor már válaszol rá.

685 Egy „lassabb" reagálás: 1644. szeptember 20-án 16

30-kor, majd 21-én 7 óra után vesz jelentést kisebbik fiától, s 21-én 10 órakor felel ezekre.

686 Szeptember 29-én 11 és 12 óra közt érkezik hozzá Rákóczi Zsigmond jelentése, s 14 órakor válaszol.

687 November 19-én az 5 óra előtt vett jelentésre 19 óra előtt reagál.

688 1 645. március 21-én este érkezik hozzá Rákóczi Zsigmond jelentése; másnap 6 óra előtt felel;

689