Trócsányi Zsolt: Erdély központi kormányzata 1540–1690 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 6. Budapest, 1980)

III. A fejedelmi kancellária

tesen megemlékezik a vár erődítésében, a védelem szervezésében vitt szerepéről). Az 1665. szeptemberi országgyűlés (IV. tc.-ével) ráruházza az akkor a várőrségek tartására kivetett adó, továbbá a vöröstoronyi harmincad jövedelme és a Szamoson túli mindenféle országos jövedelem perceptorságát.

71 1666 februárjában (az akkori XIX. tc. alapján) a Partium és az észak-erdélyi (Kolozs, Doboka, Belső-Szolnok megyei) hódolt területek mindenféle országos jövedelmének pénztárnoka.

72 E tisztében éri a halál 1666. szeptember 18. előtt." Pálóczi Horvát János 1649—?

74 Ferencz Gábor 1661 (szeptemberig).

75 1638 és 1652 között a nagyobb kancellária írnoka.

76 Lugossy Ferenc 1662—1690.

77 1661 decemberében Fehér megye alispánjaként említik.

78 Külön említsünk végül néhány speciális jelenséget. 1606-ban tudunk guberniumi titkárról (Somogyi István,

79 1 599-től titkárságáig a nagyobb kancellária írnoka).

80 1655-ben említenek német secretariust,

81 itt azonban valószínűleg a kancellária „német deákjáról" (német fordítójáról) van szó. Végül más vonatkozásban már szólottunk az 1689-i secretariáról; annak azonban egyetlen tagja sem viselt titkári rangot. A titkárnévsor elemzése szintén nincs tanulságok nélkül. Vizsgálatunk első aspektusa a kancellária titkárlétszáma. Tekintsünk el most az első évtizedtől, amelyben két kancellária is működik egymás mellett (Izabelláé és Fráter Györgyé), s amely e tekintetben is a kialakulatlanság időszaka. 1556 és 1585 közt egyszerre 1—2 titkár működik a kancellárián. 1585-ben már 3 titkárt találunk ott. A titkárok száma azonban az 1594—1598 években a legmagasabb: 1594-ben 4, 1595-ben ugyanennyi, 1596-ban 6, 1597—1598-ban 5. Utána számuk lecsökken, az 1600-as években jó ha 2 titkár működik egyszerre, csak 1616-ban találkozunk újra 3 titkárral. Ennél feljebb azonban számuk nem is megy Bethlen alatt. I. Rákóczi György pedig 2 titkárral kezd, majd egy titkár és egy vicesecretarius van kancelláriáján, végül csak az utóbbi. II. Rákóczi György kancelláriáján csak egy titkárt találunk (igaz, főtitkárként is említik). Apafi alatt pedig majd három évtizedig egyetlen személy titkárkodik a kancellárián. A magyarázatot itt sem az „olcsó kormányzat" követelményében látjuk (bár Erdély a tizenötéves háborúban eléggé elszegényedett ahhoz, hogy ez is indokolt legyen), hanem Bethlen Gábor és I. Rákóczi György kormányzatának erősen személyes jellegében. II. Rákóczi György és Apafi alatt pedig elég volt a korábbi gyakorlatra való hivatkozás — s az Apafikorban az „udvari emberek" (Naláczi főudvarmester, Székely László, majd Vajda László főpostamester) ismeretesen jelentős szerepet vittek a központi igazgatás irányításában is. Nem érdektelen azt is megvizsgálni: ki honnan kerül a titkári tisztbe, s merre vezet tovább az útja? Itt a következő típusok figyelhetők meg: 1. A kancelláriai titkár előzőleg a nagyobb kancellária írnoka; innen kerül, esetleg némi szünet után. a titkári pozícióba, ami aztán a legmagasabb rangja is marad. Ide tartozik a két Csanády (János és Demeter), Váradi Pál, Bemardffy, Mark Benkner, Somogyi