A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

igazgatóság.

21 1832 és 1847 között közös jogügyigazgatóság, majd ezt követően nemzetségi ügyészség működött.

22 Ügyészi hivatali iratok csak kevés családi levéltárban maradtak fenn. A legteljesebb anyag a Károlyi birtokokról van. Eszerint már a XVIII. század közepén létrejöttek egyes kerületi ügyészi hivatalok, így a salánk—muzsalyi 1732-ben, az alföldi 1766-ban.

23 A nagykárolyi uradalmi ügyészi hivatal iratai között 1743-tól vannak úriszéki iratok (az első fiscalis dominalis Gáspár Sándor volt); 1759-től évente rendszeresen két-három úriszéket tartottak. Az ügyészi hivatal 1795-ben kapott utasítást gróf Károlyi Józseftől. Eszerint a kerületi ügyészek feleltek az úriszék előtt folyó ügyek gyors elintézéséért, illetve felülvizsgálatáért (revíziójáért). Ennek érdekében „világosan" elő kellett készíteniük az ügyeket, különös tekintettel a bizonyítékokra. Az úriszéki jegyzőkönyveket nyolc napon belül a jogügyi igazgatósághoz terjesztették fel revízióra. A nyírbátori és a fehérgyarmati ügyészség iratanyaga 1806-tal, a nagykárolyi kerületi ügyészi hivatalé 1807-tel, az erdődié 1814-gyel kezdődik.

24 A Festetics család levéltáráról készült repertórium az ügyészi hivatalok iratainak kezdő dátumát 1735-ben adja meg, a legkorábbi jelzetes anyag azonban csak 1819-ben, a „keszthelyi ügyvédi hivatalé" pedig 1823-ban kezdődik. Valószínűleg ettől az időponttól számíthatjuk az ügyészségnek mint hivatalnak a működését. Kancellária (ügykezelés). Az uradalmak és központok ügykezelését korszakunk első felében írnokok, jegyzők, napidíjasok, gyakornokok végezték. Hivatalszerűen működő kancelláriákról csak a XVIII. század második felétől beszélhetek.

25 A kancelláriák feladata elsősorban közvetítő jellegű volt„ eljuttatták a birtokos utasításait az alsóbb szervekhez, illetve ez utóbbiak is rajta keresztül leveleztek, jelentettek stb. az uraságnak. Ellátott a kancellária a birtokos személyéhez kapcsolódó feladatokat is, pl. mint újévi, eljegyzési jókívánságok küldése,

26 gratulációk megköszönése, esetleg magánlevelezés stb. Gróf Károlyi Antal 1788-ban Pesten állította fel a „cancellaria centralist", mely birtokainak első szervezett főhivatala lett.

27 A központi kancellária levelezett a nagykárolyi, csongrádi és a surány-megyeri inspektorátusokkal, ez utóbbiak a fontosabb ügyeket a kancelláriának jelentették. Az Esterházy hercegi hitbizományon 1802-ben jelent meg először a központi kancellária. Vezetője 1802 és 1832 között Karner János, a kancelláriai titkár 1829 és 1869 között Dunkl Antal volt.

28 Már a testületi szervekkel kapcsolatban láttuk, hogy a XVIII. század közepétől az üléseken tárgyalt ügyeket jegyzőkönyvezték, illetve — rendszerint ülésenként újrakezdődő — sorszámmal látták el. Az egyedi szerveknél sem volt ez másképp, ahol az ügykezelés a központi, kerületi és uradalmi kancelláriák feladata volt. Az ügykezelést rendszerint maga a birtokos vagy az igazgatóság szabályozta, mint pl. 1792-ben a 21 Bakács 1965. 220-221. 22 Uo. 242. 23 P 1532. P 1535. 24 P 1531. 1743. aug. 5.jkv. 1795. Caput 1/2. II/2., 6.; Éble 1911. 193. 5 A Thurzó és Wesselényi XVII. századi magánkancelláriai ügyintézésről lásd: Ila 1946. és 1955. 26 P 1322. Levelezés, g. 27 Éble 243. 28 Bakács 1956. 200., 202.