A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

károlyi igazgatóság,

29 esetleg spontán alakult ki. A beérkezett leveleket a director, titkár — ritkán maga a birtokos — bontotta fel. A név szerint az uraságnak szóló leveleket a hivatal nem nyitotta fel. A leveleket az actuarius vette nyilvántartásba (jegyzőkönyvezte), ő gondoskodott a tisztek, főtisztek által megfogalmazott elintézéstervezet letisztázásáról — ezt az írnok, napidíjas, járulnok vagy gyakornok végezte — és expediálásáról.

30 Ahol a központi kancellária Pesten volt, mint pl. a Károlyiaknál, ott az iratokat kiadványozásra oda küldték, ami az ügyintézést meglehetősen nehézkessé tette. Ez volt a helyzet a Forgách birtokokon is, ahol 1792-ben az uraság — „a levelezés hamarébb mozdítására" — elrendelte, hogy a leveleket ne csak Budán, hanem Balassagyarmaton és Szécsényen keresztül is expediálják.

31 Az iktatás kezdetben ülésenként újrakezdődő, a XVIII. század végétől évente végigfutó sorszámmal, illetve évszámmal (törtszámként) történt. A Károlyi uradalmak hivatalaiban 1788-tól, a többiekben ezt követően jelent meg az iratok nyilvántartása. Az irattermelés nem volt túl nagy. A Károlyi birtokok hivatalaiban pl. a következőképpen alakult: Hivatal Év Ügyiratok száma Év Ügyiratok száma Központi gazdasági kancellária 1789 1859 1790 1789 Titoknoki hivatal 1793 1404 1794 1795 1816 3700 1817 3236 Surányi felügyelőség 1828 306 1835 131 1836 102 Jogügy igazgatóság 1838 100 1839 140 1843 140 1845 400 A Batfhyányak bécsi directoratusához benyújtott iratok 1825-ig egyszerű sorszámot kaptak, 1831 és 1846 között beadáskor az iratra rávezették az „ExhüV'vagy „Exh." rövidítést és e mellé írták a sorszámot. 1847 és 1872 között a segédkönyvül szolgáló levelezőkönyvbe iktatták és másolták be az iratokat.

32 A Csákyak 1847. évi „Hauptprotocoll"-jában 154 ügyet írtak be.

33 A Fetetics uradalmak törtszámos jelzetelése 1848 után is megmaradt. Két „szakaszt", politikai-törvényes és gazdasági, számvevői, építési tárgyakat, különböztettek meg.

34 A tatai birtokigazgatásban 1850-től van iktatott anyag.

35 Az iktató- (jegyző-) könyvekhez helyenként külön vagy egybekötött mutatók is készültek, a Festeticseknél szakmutató is volt. A ,fiotationalis könyv"-be azt jegyezték 29 P 406. Prot. 1792. szept. l./l. 30 P 279. Iratok, No 843/912. 1793. nov. 5 31 P 1882. Instr. 1792. dec. 7. 32 Zimányi 1962/A. 71. 33 P 77. 1847. ^Bakács 1955. 53. 35 Bakács 1964. 159.