A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

1793 és 1797 között a kútfők száma az alábbi 16-ra csökkent: I. Földesúri utasítások, II. Gazdasági alkalmazottak jelentései, III. Jogi ügyek, ügyészi és levéltárosi jelentések, IV. Szerződések, V. Pénzjövedelmek kimutatásai, VI. Természetbeni jövedelmek kimutatásai, VII. Gazdasági ülések jegyzőkönyvei, VIII. Alkalmazottak javadalmi kimutatásai, IX. Lótenyésztés, állattenyésztés, X. Évi gazdasági tervek, XI. Folyamodványok, XII. Pénztári ügyek, pénzkezelés, XIII. Számvevőségi iratok, XTV. Hátralékok, XV. Udvartartás, XVI. Leltárak és állandó jövedelmek összeírása. 1798-tól a következő irattári rendszert alkalmazták: I. Földesúri utasítások, II. Gazdasági alkalmazottak jelentései, III. Jogi ügyek, ügyészi, levéltárosi jelentések, IV. Szerződések, V. Pénz- és természetbeni jövedelmek kimutatásai, VI. Mérnöki jelentések, VII. Gazdasági ülések jegyzőkönyvei, VIII. Alkalmazottak javadalmai, IX. Évi gazdasági tervek, X. Folyamodványok, XI. Pénztári ügyek, pénzkezelés, XII. Számvevőségi iratok, XIII. Hátralékok, XIV. Leltárak, állandó jövedelmek összeírásai, XV. Ló- és állattenyésztés, XVI. Udvartartás, vegyes. A keszthelyi Directoratus — ahol 1805-től az egyes ügyek az iktató- és „ternio"számból álló törtszámos jelzetet kaptak — az ügyeket tárgykörök szerint terniókba csoportosította. 1805-től három ternio volt:

39 a közhatalom gyakorlása (1822-től szétvált: urbáriális, jogszolgáltatás, egyházi), gazdasági ügyek, mérnöki, építkezési ügyek. Ehhez jöttek 1817-től a számvevőségi (1828-tól számvevőségi és pénztár) ügyek; 39 Bakács 1955. 50. 5 Kállay 65