A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

1820-tól az iskolai és a könyvbeszerzési; 1827-től az állatorvosi ügyek. Mindazokban az években, amikor új rendszert vezettek be, az ügyiratokat újra kezdték számozni, tehát ezekben az években a számsor kétszer kezdődik. Ez történt 1846-ban, Festetics László halála után is. A XVIII. század első felétől kezdve a levéltár iránti érdeklődés növekedése tapasztalható. A családi (nemzetségi), központi, kerületi és uradalmi levéltárak hivatalszerűen a század közepétől működtek. A herceg Esterházy hitbizományon az 1750-es évektől,

40 a Károlyiaknál 1769-től,

41 ezt követően a Csákyaknál

42 Esterházy Pál Antal herceg 1750 októberében kelt utasítása szerint „az uradalmak magánlevéltáraiban sok irat van. Meg kell nézni, hogy ezek közül melyek maradnak ott, és melyeket helyezik el a főlevéltárban (Haupt Archív). E célból az iratokat jegyzékelni kell."

43 1752 júniusában a kismartoni bizottság megrótta a számvevőséget, amiért nem adta vissza az iratokat a levéltárosnak. A bizottság a „herceg erélyes fellépésével" fenyegette meg a hivatalt.

44 Valószínű, hogy az iratok ennek ellenére sem kerültek vissza a levéltárba, mert 1754-ben — a számvevőségi igazgató halála után - a bizottság a levéltárost küldte ki az igazgató lakására, az ott található iratok visszavételére és a levéltárban való elhelyezésére.

45 Nyilvánvalóan ez az eset eredményezte azt a hercegi utasítást, amely az elhalt tisztviselőknél talált iratok levéltári elhelyezéséről intézkedett.

46 1754 decemberében a kismartoni bizottság megállapította, hogy iratai olyan mértékben szaporodtak, hogy a repositoriumot kinőtték, „zavar (confusio) támadt köztük". Ezért Schmiliár levéltáros a „sötét szobában" egy külön szekrényt kapott a bizottsági iratok tárolására.

47 1 75 6-tól kezdve a községek szerződéseire vonatkozó összes kérelmeket a levéltárban helyezték el.

48 Ugyanitt helyezték el az uradalmi határok iratait (metales) is.

49 A Csáky család ülése 1774-ben határozta el, hogy „minden családtag a saját, valamint hiteleshelyi, megyei és városi levéltárban található, a családot érintő iratokat keressen, azokról másolatot kérjen", illetve elismervény ellenében eredetiben átadjon a családigazgatónak. A családülés azt is beosztotta, hogy melyik családtag melyik levéltárban végezzen kutatást. Csáky György pl. Bécsben az udvari kancelláriai levéltárban kutatott. A családi levéltár felállítását indokolta, hogy a korábbi igazgató alatt sok, a család jogait érintő iromány veszett el.

50 A családtagok esküt tettek, hogy „az ági levéltárakból minden, a család közjavát érintő iratot, legalább másolatban, kiadnak".

51 A kassai ág vonakodott kiadni az iratokat, ezért a következő évi ülés erre külön is felszólította.

52 40 P 108. Fasc. A. No 5. 1750. instr./9. 41 Bakács 1965. 10. 42 P 74. Családülés, 1774. okt. 24./2. 43 P 108. Fasc. A. No 5. 1750. okt. instr./9. 44 P 108. Fasc. B. No 20. et NB. 1752. jún./2. 45 P 108. Fasc. B. No 30. ct NB. 1754. okt./2. 46 P 108. Fasc. C. No 38. et NB. 1770. instr./lO. 47 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. dec./17. 48 P 155. Bizottság, III. 1756. okt./3. 49 Uo. 1758.máj./33. 50 P 74. Családülés, 1774. okt. 24./2. 51 P 71. 1836. márc. 17./23. 52 P 72. Családülés, 1837. jún. 2.