A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

IV. Operatív szervek. Számvitel

be, hogy ki, mikor, milyen aktákat vagy térképet kapott, illetve hol volt szükség sürgetésre. A keszthelyi igazgatóság titkára a fontosabb és titkosabb tárgyakról, „törvényes jussokról" titkos iktatót vezetett.

36 Használták a már többször említett levelező(másolati)könyvet, utalványozási könyvet és a megyei végzések-átiratok könyvét.

37 A legfejlettebb irattározási rendszer a Károlyi és a Festetics központi hivatalokban alakult ki. Mint már említettem, a károlyi központi gazdasági kancellária, majd a gazdasági-jogügyi igazgatóság folyamatos, évente újrakezdődő iktatószámot alkalmazott. Az iratokat — nyilvánvalóan helytartótanácsi mintára XVI-XXIX. kútfőbe (fonsba) osztották, a fonsokon belül fasciculust és numerust alakítottak ki. Az irattári jelzetet az iktatókönyvbe is bevezették. 1788-ban a kancellária fonsbeosztása 29 kútfővel indult, 1793-tól ez a szám 16-ra csökkent. A fonsbeosztás 1788 és 1793 között a következő volt:

38 I. összeírások, II. Építkezések, becslések, III. Bérleti szerződések, IV. Jövedelmek, szolgáltatások összeírása, V. Hátralékos szolgáltatások kimutatása, VI. Jövedelemkimutatások birtokok szerint, VII. Összesített jövedelemkimutatások, VIII. Alkalmazottak fizetései, IX. Utasítások, X. Folyamodványok, XI. Gazdasági jelentések és azokra adott válaszok, XII. Gazdasági ülések jegyzőkönyvei, XIII. Mérnöki jelentések, XIV. Földesúri utasítások, XV. Perek állásáról jelentések, XVI. (Üres), XVII. Folyamodványok, XVIII. Folyamodványok, XIX. Terméskimutatások, XX. Vegyes iratok, XXI. Számvevőségi észrevételek, XXII. Számvevőségi iratok, XXIII. Hátralékok kimutatása, XXIV. Hátralékos számadások, XXV. Évi gazdasági tervek, XXVI. Kegyúri ügyek, katonaság eltartása, XXVII. Alkalmazottak felvétele, XXVIII. Adósságok, XXIX. Perek. P 279. Iratok, No 843/912. 1793. nov. 5./6 Bakács 1955. 59. Bakács 1965. 221-223.