A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
III. Testületi irányító szervek
mivoltát". Minden tárgy után üres helyet hagytak, ide írták a végzéseket. 274 Az esztergomi prímási tisztiszék 1808-tól kezdve a jegyzőkönyvet nyomtatott formuláré felhasználásával készítette, melynek rovatai: dátum, a tárgy megnevezése és a határozat volt. 275 A trautmannsdorfi hitbizomány ülésjegyzőkönyveit 1810-től naplószerűen, a következő nyomtatott rovatokkal vezették: dátum, hivatal (kasznár, tiszttartó, főerdész stb.), tárgy, a megtett intézkedés, jelentés (fogat, robot, pénzösszeg) és megjegyzés. 276 A Csákyaknál oldalanként margót húztak, erre írták a dátumot és a sessio sorszámát. Feltüntették, hogy ki elnökölt és kik voltak jelen. Az ügyeket — a könnyebb idézés és megtalálás céljából — folyamatosan számozták. így pl. ha az első ülés 1—20. számú üggyel foglalkozott, a következő — második — ülésen tárgyalt első ügy a 21. sorszámot kapta. Felvették az érintettek neveit, vagyonát, „hogy könnyebben lehessen határozni az ügyben". Bevezették a bemutatott és jóváhagyott szerződéseket, jelentéseket, vizsgálatok, helyszíni szemlék anyagát és a terveket. 277 A jegyzőkönyv címe — Prothocollum Sessionum Dominalium in Obfectis Juridico- PoliticoOeconomicis — a tisztiszék hármas funkciójára utal. 278 Előfordult, hogy egyes ülésekről nem jegyzőkönyv, hanem csak emlékeztető (pro memória) készült. 279 A kékkői tisztiszék gyakorlatában találkoztam az ellenőrző (scontro) jegyzőkönyvvel, mely a korábbi ülés határozatainak végrehajtásáról szóló jelentéseket tartalmazta. 280 A jegyzőkönyvön kívül egyéb könyveket is vezettek a tisztiszékek: mint pl. levelezőkönyv, büntetések könyve (protocollum poenale) vagy az urasági rendelkezések naplója. A keszthelyi levelezőkönyvben első helyen az urasági rendelkezések vannak, ezt követik az egyes uradalmak és tisztek jelentései vagy a nekik adott utasítások. 281 A protocollum poenale jobb oldalon a tényállást, bal oldalon a határozatot tartalmazza. E mellett feltüntették, hogy ki és mikor hajtotta végre. 282 A körmendi tisztiszék 1812—1815 között naplót vezetett az urasági rendelkezésekről. 283 Az ügyeket a könnyebb megtalálás és nyilvántartás érdekében számozták. Már a Csákyak ülésjegyzőkönyveinél láttuk, hogy az ülésektől függetlenül futó sorszámozást alkalmazták. A jegyzőkönyvben feltüntették a levéltári elhelyezést is, az iratokon pedig, hogy milyen sessio, milyen szám alatt jegyzőkönyvezték őket. A kancellárián — emlékeztetőként — külön könyvet vezettek az összes, két ülés közötti ügyről, panaszokról, megbízásokról és intézkedésekről. A tisztek könyvet vezettek az ülésen kapott feladatokról és azok végrehajtásáról. 284 Ugyancsak folyamatosan számozták az ügyeket a Károlyi tisztiszéken is; az 1797. évi kötetben pl. a számok 1-től 1275-ig terjednek. 285 A csákvári uradalomban a számozás ülésenként újra kezdődik, de a margón az egész kötetben — az iktatószámhoz hasonlóan — folytatólag mennek a számok. 286 274 P 279. Jkv. 1792. júl. 6. 275 Arch. saec. Jur. Titulus 41-48. 1808. márc. 5. 276 P 1338. Tisztiszék, VIII. 1810-1812. 277 P 73. Fasc. XLVI. No 1/4-9. 278 P 74. Tisztiszék, 1809. 279 P 73. 1706. máj. 8. 280 p 1?69 Tisztiszék> 184 2. m áj. 16. 281 P 274. Lev.k. 1779. 282 p ?4 Tisztiszék> Fasc 15 No 19 Prot poenale. 283 P 1322. 27. Tisztiszék, 1812-1815. 284 P 73. Fasc. XLVI. No 1/9-10. 285 P 397. A/4. 7. k. 1797. 286 P 187. 152. 1798.
