A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

A prímási tisztiszék a folyamatos számozást részesítette előnyben.

287 Ugyanezt a módszert követte a pápai Eszterházy uradalom is. 1816-ban pl. 1—97.; 1817-ben 1—67.; 1818-ban 1—39.; 1819-ben 1—18.; a következő évben 1-14. sorszám található.'

283 A keszthelyi uradalomban az ügyész havi jelentéseiben állandóan visszatérő kérdés volt az iktatás és ügykezelés. Jelentette, hogy havonta hány iratot iktattak, hány akta volt a szekrényekben és hány volt abból jegyzékelve.

289 A jegyzőkönyvet az elnök, egyes helyeken — a személyes felelősség növelésére — az összes résztvevő aláírta. Az elnök írta alá a jegyzőkönyvi kivonat formájában kiadott határozatokat. Ezek végrehajtásáról írásban kellett jelenteni.

290 A tisztiszék hatásköre, melynek alapján — a későbbi fejezetekben — működését tárgyalom, a következő volt: A ) Birtokgazdálkodás fenntartás, úrbéri szolgáltatások, munkaerő-gazdálkodás, szántóföldi munkák, növénytermesztés, állattenyésztés, haszonvételek, ipari üzemek. B) Közigazgatás kapcsolat tartása más hatóságokkal, adó, katonaállítás, beszállásolás, utak, hidak, gátak fenntartása, falusi önkormányzat felügyelete, telepítés, építésügy, céhügy, kereskedelemügy, tűzvédelem, egészségügy, állategészségügy, kórház, szegényház, árvaügy, kegyúri ügyek, földmérés, telekkönyv (földkönyv), közrend. 287 Arch. saec. Jur. Titulus 41-48. Jkv. 288 P 1216. Capsa 64. No 265. Jkv. 289 P 279. Iratok 1804. szept. 4./1040., 1826. dec. 18./321-1503. 290 P 1322. Tisztiszék, 1813. szept. 25.