A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

Külön tétel volt a családülések napirendjén a mocsarak kiszárítása, lecsapolása, a csatornázás. A Harruckern család seniora 1812-ben a csatornázást vezető mérnöknek 3000 Ft „honoráriumot" adott. Az ülés szerint „mivel a vizek regulatiója az egész famíliának különös hasznára szolgált, a família közös Cassájából e végre fizetett honoráriumok helyben hagyatnak". A család 1816. évi ülése csatlakozott a megyei birtokosok azon folyamodványához, amelyben a csatornázásra katonai munkások segítségét kérték.

186 A Lónyay család 1813-ban tárgyalt az eszenyi gát építéséről. A Nagylónya—Mogyorós közti töltéseket ui. a Tisza megrongálta, javításra szorultak. 1815-ben merült fel a nagylónyai határban „töltés hányatása", mivel a határt a Tisza áradáskor elöntötte. A töltést a megyei közmunkák alól felmentett uradalmi lakosok építették.

187 A Kállay család 1840. évi ülése a nagykállói vendéglő csatornájának a megyei csatornával való összekapcsolását kérte.

188 A közös tisztviselők választása, kinevezése, fizetésük (nyugdíjuk) megállapítása a családülésre tartozott. így tárgyalt a Dessewffy család ülése a nyíregyházi ispán fizetéséről,

189 a Máriássy család a családi hajdúk foglalkoztatásáról és a felügyelő jutalmazásáról,

190 a Bánffy család pedig bécsi ágense fizetéséről.

191 A Csáky család ülése az alkalmazottaknak tűzvész, öregség, betegség esetén segélyt adott.

192 A Harruckern család ülése a család táblai ügyvédjének évi fizetését 500-ról 800 Ft-ra emelte. 1808-ban a család közös számvevője 200 Ft nyugdíjat kapott. 1812-ben a régi és új nyugdíjak újból való megállapításáról döntöttek a családtagok.

193 A Lónyay család instrukciókat dolgozott ki a közös tisztviselők, alkalmazottak számára.

194 A családülés hatáskörébe tartoztak a család közös, elsősorban úrbéri és határperei. Az ülés döntött a per indításáról, állította, felmentette, illetve jutalmazta az ügyvédeket, tudomásul vette a perek állásáról szóló jelentéseket vagy megjegyzéseket fűzött hozzájuk. Utasítást adott azok további vitelére, replikára, kiegyezésre, fellebbezésre. Gondoskodott a szükséges iratok beszerzéséről, másolásáról és őrzéséről. A Bánffy család 1797. április 25-i ülése nehezményezte, hogy a család Kraszna megyei ügyvédje nem adott jelentést a közös perekről. Az 1799. évi ülésen az ügyvéd már jelentett.

195 A Majthényi család 1800. február havi ülése utasította ügyvédjét: szólítsa fel a szolgabírót, hogy az általa elfoglalt inárcsi porciót békés úton adja vissza a családnak. Ha ez nem történik meg, perelni kell.

196 A Kállay család 1821. június 7-i ülése Kállay Péter családi jogügyigazgatót bízta meg, hogy a Farkasaszó községre vonatkozó családi jussot királyi adománnyal erősíttesse meg.

197 A Máriássy család 1843. június 20-i ülése döntött a közös birtokok tagosítása ügyében indítandó perekről.

198 P 418. 1812. júl. 22./7., 1816. dec. 17./8. P 451. 1813. dec. 24., 1815. aug. 23. P 343. Családülés, 1840. máj. 26. P92. 1792. máj. 7. P491. 1757. ápr. 19., 1843. jún. 20. P 14. 1808. máj. 19. Az ágens 500 Rft évi fizetést kapott. P 71. 1799. okt. 15.;P 72. 1841. júl. 16. P418. 1806. okt. 1./4., 1808. jún. 20./6., 1812. júl. 22./7. P451. 1813. dec. 24. P 14. 1797. ápr. 25., 1798. ápr. 30., 1799. ápr. 30. P481.XLVIII. 1800. febr. P 343. Családülés, 1821. jún. 7. P491. 1843. jún. 20.