A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

Heves megye 1864-ben 15 55U Ft-ot követelt a Kállay családtól a föld-tehermentesítési alap részére. A családülés az ügyet a túri váltságper ügyvédjének adta át.

199 A Csáky család 1836. március 17-i pozsonyi ülése több peres üggyel is foglalkozott. Többek között úgy határozott, hogy a gölnici perben írt replikát csak akkor írják be a perbe, ha azt az új jogügyigazgató megnézte és jónak találta. A cséfai úrbérrendezési pert vivő ügyvéd 200 Pft jutalmat kapott, mert a pert az első fokú bíróság előtt befejezte. A pénzt azonban csak akkor fizethette ki a családi pénztárnok, ha a törvényszék az ítéletet jóváhagyta. A fridmani zálogos perben kedvező ítélet született — mondja a családülési jegyzőkönyv —, s eddig sem a bíróság, sem az ügyész jutalmat nem kapott. Az „ítélő alispánnak" 24, a per befejezése után újból 24 aranyat, az ügyésznek 100 Pft-ot szavaztak meg.

200 Az 1843. június 2-i ülésen két peres ügy szerepelt: az egyik a cséfai úrbéri per, a másik a szomolnoki és a tarcali csere ügye. A cséfai úrbéri perben a megye a család kárára ítélvén, a családülés úgy határozott, hogy az udvari kancellárián keresztül az uralkodóhoz fordul. A szomolnoki és tarcali csere ügyében a kincstár a családot ad viam instantiae utasította. Az ülés azonban ezt kedvezőtlennek tartotta és úgy döntött, hogy az ügyet a királyi tábla elé, azaz ad viam furis viszi.

201 Az 1848. június 2-i pesti családülés a családi perek lajstromának ismertetésétől eltekintett, mivel „az országgyűlés miatt azokban változás nem következett be".

202 Az ülés igyekezett a családtagok között felmerült vitás ügyeket peren kívül elintézni, megakadályozva ezzel - ahogyan azt a Bánffy család 1796. február 17-i ülése ki is fejezte

203 —, hogy „a család neve idegen fórumok előtt forogjon. Ezért a családtagok közötti bajoskodást mindig egy másik linea tagjai döntsék el". Ha a döntés nem felelt meg, akkor választott bírósághoz fordulhattak, csak két ág közti vitás ügyet lehetett a királyi tábla elé vinni. Ugyanezt a határozatot ismételte meg a család 1797. évi ülése: „más családtagok elleni követelést nem via facti, hanem a családülés előtt kell érvényesíteni".

204 A Lónyay család ülésének hatáskörében is ott látjuk a „két atyafi egymás közti vitájában való összebékéltetést". A hibázót az idősebb atyafiak dorgálták meg. Ilyen atyafiak közti vitás ügyek szerepeltek pl. a család 1828. október 1-i ülésének napirendjén. A Kállay család 1856. évi ülésén — egy esetleges osztályos per elkerülése céljából — „békéltető vagyon-felosztás" szerepelt.

205 2. A tisztiszék A kései feudális kori nagybirtok kormányzatának gerincét az uradalmi tisztek — felügyelő, tiszttartó, számvevő, számtartó, kasznár, sáfár, levéltáros stb. - testülete, a tisztiszék jelentette. E testület működése nemcsak az általam vizsgált, 1848-ig tartó korszakot, hanem a nagybirtok történetének egész 1945-ig tartó periódusát átfogja. Az 199 P 343. Családülés, 1864. máj. 1. 200 P 71. 1836. márc. 17./23. 201 P 71. 1843. jún. 2./37. A cséfai perben végül is a családülés határozata alapján 1848-ban kiegyeztek (P 71. 1848. jún. 2./44.). 202 P 71. 1848. jún. 2./44. 203 Pl 4. 1796. febr. 17. 204 P 14. 1797. ápr. 28. 205 P 451. 1813. dec. 24., 1828. okt. 1. A vitát az okozta, hogy a transactio alkalmával egyes családtagok nem kaptak rakodó helyet. Az ülés határozata ezt biztosította nekik. P 343. Családülés, 1856. szept. 2.