A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

Napirenden kívüli ügyekkel is találkozunk. Ilyen volt pl. a Csáky család 1846. június 3-i pesti ülésén a néhai gróf Csáky Károly főispán özvegyénél levő ékköves kard, vitézkötés és kardkötő visszakövetelése.

67 Szepes megye főispánságát 1639-ben, az örökös főispánságot 165l-ben Szepes várával Csáky István kapta.

68 A főispáni díszruhához szükséges kard, vitézkötés és kardkötő tőle származott, de a család tulajdona volt: Csáky Károly halála után özvegye magánál tartotta, illetve a családülés közbelépésére 1847. június 1-én visszaszolgáltatta azokat.

69 Ugyancsak napirenden kívül üdvözölte az 1889. július 27-i ülés elnöke Csáky Albint „a miniszteri polcon".

70 Valamely halasztást nem tűrő kérdés megtárgyalására kisgyűlést (particularis concursus famíliáé) tartottak. Különösen a Máriássy családban volt gyakori a particularis concursus.

71 Rendkívüli ülést tartott pl. a Csákycsalád 1884. június 25-én Szepesmindszenten, a bihari javak haszonbérbe adása ügyében.

72 Az ülésen az ügyeket az elnök, a családi jogigazgató vagy a családülésre meghívott szaktisztviselő szóban referálta. Előfordult azonban, hogy egyes ügyekről már az ülés előtt írásos feljegyzés készült. A közös birtokok számadásait minden esetben írásos előterjesztés alapján vizsgálták. Az előterjesztéshez a családtagok — azok is, akiknek szavazati joguk még nem volt — észrevételeket fűztek, majd az elnök szavazásra bocsátotta azt. A szavazás nyílt volt, egyedül a Máriássy családnál találkozunk titkos szavazással.

73 Egy családtagot egy szavazati jog illetett meg még abban az esetben is, ha az illető egy kiskorú családtagot gyámként képviselt. A második szavazati jogot azért tagadták meg, mivel a gyám idegen, nem családtag is lehetett, annak pedig szavazati jog nem járhat. A Csáky családban — a többi családhoz hasonlóan — a szavazás személyenként és nem birtokonként történt. Az 1836. március 17-i pozsonyi ülésen Csáky Antal Vince az ágankénti voksolás ellen szólalt fel. Nem tartotta igazságosnak, hogy az egyik ágnak több voksa legyen, mint a másiknak. Szerinte a voksokat a birtokok mennyiségéhez 67 P 71. 1846. jún. 3./40. A kard, kardkötő és vitézkötés Csáky István azon képén is látható, amelyet Málnási Ödön közölt Gróf Csáky Imre bíbornok és kora 1672-1732. (Kalocsa, 1933. 49.) című művében. A kép jelenleg dr. Csáky Móric birtokában van, Bécsben. 68 P 71. Fasc. 37. No 6. Bécs, 1639. jan. 26.; Fasc. 40. No 1. Bécs, 1651. nov. 22. Az adománylevél szerint „honorem autem perpetui ac supremi comitis dicti comitatus Scepusiensis praeantelati comitis ac haeredum et posteritatum eiusdem masculini videlicet sexus universis relinquimus et per successores nostros legitimos Hungáriáé reges relinqui volumus". Közölve: Oklevéltár a Csáky család történetéhez. 1/12. Budapest 1919. 723. Itt említem meg, hogy ezt megelőzőleg, 1638. január 23-án lett ideiglenes joggal Csáky István szepesi főispán. Kevéssel rá (1638. március 25-én) Szepes várát adományul nyervén, ehhez az örökös főispánság csakhamar csatlakozott. 1651. november 22-én Csáky István gróf érdemei különös kiemelésével a Szepes várára szóló adományt az uralkodó mindkét nembeli utódai számára megerősítette. Ekkor adományozta III. Ferdinánd a Csáky család részére - de csak a fiúágra kitérjedőleg - a Szepes megyei örökös főispánságot. Az uralkodónak ez az adománya általában szólt a fiúutódokra, közelebbi meghatározás nélkül. A király a főispáni kinevezésnél nem volt sorrendhez kötve; így az idősebb fiú mellőzésével valóságos főispánnak az alkalmasabbnak talált fiatalabbat is kinevezhette, amint az 1757-ben meg is történt {Hajnik 79.). 69 P71. 1847. jún. 1. 70 P 76. 1889. júl. 27. 71 P 491. Családülések iratai. 72 P71. 1884. jún. 25./9. 73 P 491. 1841. máj. 17. 74 P71. 1839. jún. 1./28.