A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

kellene igazítani. A családülés határozata szerint ez azért nem lenne helyes, mert a birtokok változhatnak. „Magyarországon a jogok nem a birtokkal, hanem a személlyel függnek össze" — mondta az ülés elnöke. Csáky Antal Vince fellépése eredménytelen maradt, a Csáky család ülésein továbbra is személyenként és nem birtokonként szavaztak.

75 A családülések szervezete a XVIII. század végén, a XIX. század elején alakult ki. Korábban tisztségviselőkkel is csak elvétve találkozunk. A Csáky család ülésein 1745ben még semmiféle szervezet nyomait sem lehet felfedezni, 1774-ben jelent meg az üléseiken elnöklő director familiae.

16 A Dessewffy család 1787. július 16-i enyickei ülésén tisztségviselők — még elnök sem — nincsenek megemlítve.

77 Ugyanez jellemezte a többi család XVIII. századi üléseit is. A XVIII. század végén, a XIX. század elején kialakuló szervezetnek azonban feltehetőleg a korábbi időben is volt előzménye. A családülés feje az elnök volt, kit seniornak, idősb atyafinak, egyes családokban pedig családigazgatónak (director familiae) is neveztek. Távollétében a korban utána következő családtag — esetleg az aligazgató — vezette az ülést. Abban az esetben, ha a senior megjelent, az elnökséget azonnal átvette, mint pl. a Csáky család 1846. június 3-i pesti ülésén.

78 Az elnököt a családülés választotta. A Harruckern család 1806. október 1-i pesti ülése a meghalt senior (Steffel Mannsberg) helyére „közakarattal és megegyezéssel újat emelt".

79 A Dessewffy család 1840. augusztus 10-i ülésén Ferenc és Miklós nem ismerték el törvényesnek az új elnököt, mivel megválasztásakor ők nem voltak jelen. Az új elnök, János, kijelentette, hogy ha csak egy szikrája lett volna az ellenvetésnek, nem maradna az elnöki székben. De megválasztották, így a családülés tekintélye is azt kívánja, hogy maradjon.

80 Az új senior igen gyakran a saját elképzeléseit igyekezett érvényesíteni. Az 1830. június 9-i pesti családülésen megválasztott Wenckheim Ferenc kamarás elődje, János, elképzeléseivel szemben már megválasztása után kifejtette elképzeléseit a köztőkék, közös jövedelmek felosztásáról, a családi levéltárról (elenchus készítéséről), a közös puszták bérbeadásáról, közös perek viteléről és a vérhatalomról (jus gladii).

81 A családülés elnökének hatásköre mindenekelőtt az ülés megnyitása, a megbízólevelek felülvizsgálása volt. Ügyelt a család jogainak érvényesülésére. 1837-ben pl. Szepes vármegye alispánja kérte a Csáky családtól a váraljai vámokra vonatkozó irományokat. A családülés állásfoglalása szerint ez a seniorra tartozott.

82 Az elnök kormányozta a közös javakat, jövedelmeket, joga volt a közös pénztárból pénzeket kifizetni. A Harruckern család 1808. március 18-i pesti ülése úgy határozott, hogy „az idősb atyafi nemcsak megszolgált, hanem becsületbeli költségeket is tehessen" a közös pénztárból. 75 P 71. 1836. márc. 17./23., 1839. jún. l./28.;P 72. 1840. jún. 2. P 73. 1745. okt. 12./2. Az ülésen Csáky Miklós prímás elnökölt. A család az 1806. dec. 18-i ülésen is direktornak nevezte az elnököt. P 72. Családülés, 1806. dec. 18. 77 P 92. 1787. júl. 16. 1804-ben már van elnök az ülésen, gróf Dessewffy Sámuel, akit a jegyzóTcönyy családigazgatónak nevez. (P 92. 1804. máj. 7.) Az 1838. febr. 10-i eperjesi ülésen gróf Dessewffy József a direktor. (P 92. 1838. febr. 10.) 1848-ban már fó'igazgatót említ a forrás. (P 92. 1845. febr. 26.) 78 P 71. 1846. jún. 3./40. 79 P 418. 1806. okt. 1./4. 80

P92. 1840. aug. 10. 81 P418. 1830. jún. 9. 82 P72. 1837. jún. 2. 3 Kállay 33