A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

férfi családtag tagja volt, azon megjelenhetett. Gyámi hatalom alatt levő családtagok az üléseken részt vehettek, de sem nem szavazhattak, sem a jegyzőkönyvet nem írhatták alá.

31 Elhalt családtagok özvegyei csak abban az esetben jelenhettek meg az üléseken, ha a férjük után rájuk szállt jogaikról volt szó. Képviselőjüket azonban más alkalmakkor is elküldhették.

32 A családülésen való megjelenés a legtöbb vizsgált családban a felnőtt férfi családtagok számára kötelező volt. A Bánffy család ülésein először mindig a távollevő családtagok távollétét igazoló leveleket olvasták fel. Igazolatlan távollét esetén az adósság megfizetésének megtagadásáért járó büntetést kellett fizetni.

33 A Lónyay család 1818. szeptember 28-i nagylónyai családülése úgy határozott, hogy — az 1811. évi ülés határozata értelmében — a következő ülésen felelősségre vonja Lónyay Józsefet, ki sem meg nem jelent, sem képviselőt nem küldött.

34 A meg nem jelent családtagok megbízottal képviseltethették magukat. A megbízás írásban történhetett. Egyetlen esetet ismerünk szóbeli megbízásra vonatkozólag: a Lónyay család 1816. szeptember 21-i nagylónyai ülésén Lónyay Pál bejelentette, hogy László szóban őt bízta meg képviseletével. A családülés határozatilag elfogadta a megbízást, de a jegyzőkönyvben feljegyezték az írásbeli megbízólevél hiányát.

35 A megbízóleveleket a családülés kezdetén, napirend előtt kellett bemutatni. Az ülés elnöke felszólította azokat, „kik más képét viselték", hogy mutassák be megbízólevelüket.

36 Az elnöki megnyitó után a megbízottak bemutatták a leveleket, melyeket a jegyzőkönyvhöz mellékeltek. A megbízásokat évente meg kellett újítani.

37 A családülés a megjelent családtagok számától függetlenül határozatképes volt. Egyetlen esetet ismerünk, amikor egy családülést a megjelentek kevés száma miatt halasztottak el. Itt is megjegyezte azonban az elnöklő idősb atyafi, hogy „semmi sürgős tárgy nem volt".

38 A Lónyay család egy másik ülésén az elnök viszont azt hangoztatta, hogy „az ülés munkáját nem gátolja, ha egyes családtagok nem jelennek meg".

39 A határozatok a meg nem jelent családtagokra is kötelezőek voltak. Ezt az alapelvet minden családban megtaláljuk, a Csáky és Dessewffy családban külön határozattal is hangsúlyozták.

40 Az ülésen a családtagokon kívül hivatalból jelen lehettek uradalmi kormányzók, képviselők, családi ügyészek, a perek vitelével megbízott ügyvédek is. A Csáky család 1852. június 24-i lőcsei ülésén a jelenlevő családi főügyészt kérték fel a jegyzőkönyv szerkesztésére is.

41 Van példa arra is, hogy az idegenek csak a napirend első felénél (jószágkormányzó és főügyész megválasztása, az elhunyt jogigazgató érdemeinek méltatása, számadásokról, peres ügyekről szóló jelentések) voltak jelen, a napirend második felénél (belső ügyek: hitbizományi alapszabály-tervezet, birtokcsere, vasútépítés, 31 P 71. 1839. jún. 1./28. 32 P 71. 1847. jún. 1./41. 33 P 74. Családülés, 1796. febr.17., 1797. febr. 17. 34 P 451. 1818. szept. 28. 35 P 451. 1816. szept. 21. 36

P72. 1837. jún. 2. 37 P 451. 1819. febr. 5.;P 71. 1836. márc. 17./23.;P72. Családülés, 1837. jún. 2. 38 P 451. 1818. szept. 28. 39 P 451. 1828. okt. 1. 40

P92. 1804. máj. 7. ;P71. 1836. márc. 17./23.; P 72. Családülés, 1837. jún. 2. 41 P 71. 1852. jún. 24./4S.