A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

III. Testületi irányító szervek

számvizsgáló bizottság jelentése) elhagyták az ülést.

42 Egyes esetekben a család tisztviselőit meghívóval vagy idézéssel hívták a család ülésére. A Dessewffy család 1787. július 16-i enyickei ülése a következő, novemberi gyűlésre meghívta a tiszántúli javak ügyészét, hogy adjon jelentést a családi ügyek állásáról (Status familiae causarum).*

3 A Bánffy család 1798. április 30-i ülése maga elé idézte a nagyfalusi uradalmi tisztet, és jelentést kért tőle egy határvita ügyében. Egy esetről tudunk, amikor nem családtag hívás nélkül megjelent a családülésen: Beniczky Adolf cséfai haszonbérlő a Csáky család 1848. június 2-i pesti ülésén. Beniczky tiltakozott az ellen, hogy a cséfai úrbéri perben történt egyezség csorbította az ő haszonbérletét. A család kilenc évre új szerződést kötött vele.

45 A családülések összehívására — ha arra szükség volt, tehát ha nem volt előre megállapítva az időpont — az elnök, az idősb atyafi (senior) volt jogosult. A Csáky család 1841. szeptember 7-i pesti ülésén Csáky Tivadar kifogást emelt, amiért Csáky Imre idősb atyafi családülést hívott össze. Az ülés állásfoglalása szerint Csáky Imrének joga volt az ülést összehívni.

46 Előfordult, hogy az ülést nem az elnök, hanem a főjogügyigazgató vagy 1853-ban egy megyei törvényszéki közbíró hívta egybe. Ez utóbbi esetben osztályos perről volt szó, amelyben egyezséget próbáltak létrehozni a családtagok között 47 A meghívót kezdetben a családi hajdú kézbesítette, később ajánlott levélben hívták meg a családtagokat. Ez utóbbi esetben a feladóvevényeket a jegyzőkönyvhöz mellékelték.

48 A meghívóval együtt minden családtag megkapta az ülés fontosabb ügyeire vonatkozó iratokat, jelentéseket, számadásokat, napirendet és olykor az elhangzó beszédeket is.

49 A családülés összehívásához hatósági engedély csak a neoabszolutizmus korában kellett. Az engedélyt, amelyet az ülés elején felolvastak, a kerületi főispán adta. A főispán egy szolgabíró vagy a kerületi főnökség titkára személyében biztost küldött az ülésre. A Csáky család 1852. június 24-i és 1853. július 20-i lőcsei családülésén pl. a család levéltárnoka, Gálffy György, ki egyúttal a kerületi főnökség titkára is volt, jelent meg biztosként.

50 1855 után újból engedély nélkül ülhetett össze az ülés. Érdekes módon 1855 és 1860 között mégis kevesebb családülést tartottak.

51 A gyakran több napig tartó családülések időpontja a legtöbb családnál előre meg volt határozva. A Bánffy család évente Szent György-napkor, vagy ha szükséges volt, évente többször ülésezett.

52 A Kállay család évente, a Szent György-és Mihály-napi debreceni vásárok idejére eső csütörtöki napon gyűlt össze.

53 A Csáky család kezdetben évente, az 1840-es évektől kezdve évente többször, 1886-tól háromévenként tar42 P 71. 1883. máj. 31. Hitbizományi ügyekkel a családülés nem foglalkozott. Hitbizományok alapítása, alapszabályaik megvitatása azonban szerepelt az ülések napirendjén. 43 P 92. 1787. júl. 16. 44 P 14. 1798. ápr. 30. 5 P 71. 1848. jún. 2./44. 46 P 71. 1841. szept. 7. 47 P 343. Családülés, 1853. jún. 18.; P 71. 1883. máj. 31./8. 48 P 71. 1886. máj. 24. 49 P 491. 1843. jún. 20.; P 71. 1887. márc. 8./11. 50 P 491. 1852. mái#29.; P 71. 1852. jún. 24./45., 1853. júl. 20./46. 51 P 71. 1855. szept. 12./47., 1860. júl. 25./48. 52 P 14. 1796. febr. 17. 53 P 343. Családülés, 1840. máj. 26.