A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
VIII. Jogszolgáltatás
Más fórumok szigorúan büntették a paráznaságot, a teherbe ejtést, illetve ehhez kapcsolódva a házassági ígéret megszegését. Ilyen ügyek ritkán kerültek a tisztiszék elé. Talán ez magyarázza, hogy a gyakorlat itt sokkal enyhébb volt. 1738-ban pl. a németújvári tisztiszéknél panaszolták be Niklas Pál neustifti bányamestert, aki egy lánynak házasságot ígért. Háromszor ki is hirdették őket a templomban. Niklas azonban meggondolta magát. „Ezzel ártott a lány szerencséjének — mondta a szék — és 15 Ft költséget okozott." Az ülésen a vádlott betegség miatt nem jelent meg, csak a sértett fél, Borbála leányzó, volt jelen. Az ügy kiegyezéssel végződött: Niklas két részletben 27 Ft-ot fizetett, az egyháznak újévkor külön 6 Ft-ot. 266 Ugyanezen az ülésen szerepelt Peidl György királyfalvi legény, aki házassági Ígérettel teherbe ejtett egy leányt. A gyerek közben meg is született, de a vádlott vonakodott a lányt elvenni. A tisztiszék utasította az uradalmi tisztet: vegye rá Peidlt a házasságra vagy fizettessen vele 12 Ft büntetést az uradalom pénztárába. A lánnyal a gyerek tartásáról külön egyezkedett. „Ezt hozza magával az igazságosság" — mondta az ülés. 267 Ugyanez az ülés foglalkozott Merth Miklós neustifti legény ügyével, aki „egy nőnek házasságon kívül két gyereket csinált"- A szék úgy döntött, hogy az akkor éppen Körmenden tartózkodó legényt csukják egy hónapra a várba és minden pénteken 25-öt verjenek rá. A nőt szintén megbüntették: 25 korbácsot kapott. 268 A Máriássy család 1746. márciusi ülése Gurka János mészárost házasságtörésért 60 botra (vagy átváltoztatható 60 Ft-ra) büntette. 269 1751-ben a kismartoni bizottság elengedte Brenner Ádám bittsei jobbágynak azt a 6 Ft-ot, melyet az úriszék paráznapénzként kiszabott. 270 1754-ben a commissio 300 Ft-ra ítélte teherbe ejtés miatt Breysach Andrást. Egyúttal „örökös hallgatást" mondott ki az ügyben, vagyis a sértett nő sem tőle, sem rokonaitól több pénzt nem követelhetett. 271 Már a katonai ügyeknél említettem Bláhó Mihály csákvári insurgens katona esetét, aki egy lányt teherbe ejtett. A tisztiszék az insurrectióért neki járó 20 Ft-ot a lánynak adta. 272 Az állattal való fajtalankodás büntetése nemcsak ország-, de Európa-szerte a tűzhalál volt. 273 Az egyetlen tisztiszék, melyről adataim vannak, más gyakorlatot követett. 1823-ban e cselekmény vádjával állott Horváth József a keszthelyi tisztiszék előtt. A kutyával való fajtalankodást csak egy tanú (az is nő) látta. A tisztiszék úgy tartotta jónak, hogy a vádlottat nem bocsátotta a sok idő — esetleg egy év - múlva tartandó úriszék elé, mivel atyja nem tudta egyedül a földet művelni. Ezért 24 korbácsütés után abban a reményben engedték ki, hogy „az úriszék amúgysem fogja megtudni". 274 Boszorkányság egyetlen esetben szerepelt birtokkormányzati szerv előtt: 1756-ban a kismartoni bizottság egy boszorkánysággal vádolt nő ügyét, „mivel inkább természetes, mint természetfeletti dolgok fordultak elő, ad consilium Medicorum" utalta. Az orvosi vélemény beérkezéséig a vádlott börtönben maradt. 275 266 P 1322. Tisztiszék, 1738. dec. 23./1. 267 Uo. 1738. dec. 23./2. 268 Uo. 1738. dec. 23./3. 269 p 491 1746 m á rc i 270 P 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec./58. 271 Uo. No 30. et NB. 1754. dec./7. 272 P 187. 1798. jún. 26-/876. 273 Eckhart 154. 274 P 274. Tisztiszék, 1823. aug. 1. 275 P 155. Bizottság, III. k. 1756. okt.|2.
