A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

A tisztiszék előtt tárgyalt tüzokozási ügyeket az jellemezte, hogy nem szándékosan, hanem gondatlanságból követték el azokat. 1809-ben egy kluknói jobbágy felesége a kemencében szántotta a lent, amivel tüzet okozott. 22 korbácsra ítélték, amit terhessége miatt csak a szülés után hajtottak végre. A tisztiszék a len elkobzása és 12—15 korbácsütés terhe mellett tiltotta, hogy az asszonyok a kemencében lent szárítsanak.

276 Kollár Mihály, akinek gyerekei a folkmári erdőben egy fenyőfát meggyújtottak, 12 órai börtönt szenvedett.

277 1829-ben Medvecz Alajos kluknói zsellér és uradalmi szénégető özvegye vigyázatlanságból felgyújtotta házát. 24 korbácsot vertek rá.

278 1835-ben a homoki Festetics uradalom ispánja ablakában egy ismeretlen kézírású levelet találtak. írója azzal fenyegetőzött, hogy ha az ispán a pajtaőröket nem tiltja ki az uradalomból, „minden bizonnyal égni fog a pajta". A vizsgálat megállapította, hogy „a stil és helyesírás alapján paraszt ember írhatta, habár gondolatait világosan fejezte ki". Az „ármánkodót" nem találták meg. Az ügyész szerint korábban nyomtatáskor a szérűn a nyomtatók az uradalom gabonájából tetszés szerint gazdálkodtak. A pajtaőrök ezt most megnehezítették, ezért írták a parasztok a névtelen levelet.

279 A tatai uradalomban az 1830-as években a földeken dolgozó, napszámos zsellérek gyakran gyermekeiket egyedül otthon hagyták. Több ízben előfordult, hogy tüzet okoztak. Az uradalom ilyenkor a szülőket büntette meg.

280 Szökésről, szökés elősegítéséről mindössze két adatom van. 1809-ben hat korbácsot kapott egy kluknói jobbágy, mivel katonának állított fia Lőcsére szökött. A következő évben a Schmida Maczkó kluknói jobbágytól megszökött szolgafiú apjára 24 botot mértek, mert szökött fiát házába fogadta.

281 Egyetlen adatunk van „lázadó beszédről", amelyért Szabó István, a tomaji hegybíró bejelentésére, háromnapi börtönt kapott.

282 Nyilvánvaló, hogy ezek az ügyek nem a birtokkormányzati szervek, hanem az úriszék vagy a sedria elé kerültek. Hamis mérték használata és árdrágítás elvétve fordult elő. 1783-ban Kuti község tett panaszt a palotai tisztiszéknél a mészárszékbérlő ellen, aki hamis mértéket használt és nem jó húst mért. A bérlőt 12 Ft-ra büntették.

283 Az 1810. áprilisi kluknói tisztiszék a kassai mészárosokat - „kik drágaságot okoztak" - megrendszabályozta.

284 3. Delicta privata A magánvádas cselekmények közül a becsületsértés, a testi sértés, a hatalmaskodás és károkozás fordult elő. Jellemző, hogy az eljárás mindig a sértett fél indítványára kezdődött, a cselekmény az ő indítványára volt büntetendő. A becsületsértés miatt indított perben rendesen a felperest illette a bizonyítás kötelessége. A tisztiszék e cselekményt börtönnel vagy botozással büntette. Igen súlyos P 74. Tisztiszék, 1809. okt. l./3.,okt. 8./1. Uo. 1809. okt. l./l. Uo. 1829. júl. 28./31. P 279. Iratok, A/IV. 5800. 1835. okt. 24./7. Szabad 182. P 74. Tisztiszék, 1809. okt. 15./4.1810. febr. 18./7. P 274. Tisztiszék, 1827. nov. 30./109. P 707. Tisztiszék, 1783. ápr. 11./3. P 74. Tisztiszék, 1810. ápr. 1./7.