A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

Az ítéletet a tisztiszék nem indokolta. Végrehajtásáról valamelyik tagja, egy uradalmi tiszt gondoskodott. A végrehajtást a következő ülésen jelentették.

127 Tudjuk, hogy a XVII. században a földesúri ítélőszék ítélete ellen fellebbezni nem lehetett, a perorvoslat egyedüli útja a földesúri kegyelem volt.

128 Az 1729:41. tc. által a megyéhez biztosított fellebbezést a gyakorlat a vagyonjogi perekre alkalmazta, azokban is csak birtokon kívül. II. József Novus ordója és az 1790:43. tc. megengedte a három évi börtönre vagy súlyosabb büntetésre ítélt nem nemeseknek a királyi táblára való fellebbezést. A bűnügyek fellebbezése azonban ezután is ritka.

129 Ha ez volt a helyzet a törvény által is szabályozott úriszék esetében, nem lehet csodálkozni, hogy a szabályozás nélkül működő úriszéken kívüli bíráskodásban a jogorvoslat egyetlen lehetősége a földesúrhoz, a családüléshez vagy az alacsonyabb szintű tisztiszéktől a magasabb színtűhöz való folyamodás volt. Egyetlen esetet ismerünk - igaz viszont, hogy nemes személyről volt szó -, amikor egy falopásért elítéltet a Csákyak tisztiszéke az úriszéknek adott át.

130 A XVIII—XIX. századi jobbágyi magánjogot és büntetőjogot csak akkor lehet bemutatni, ha magukat a pereket tárjuk fel. A következőkben ezek tárgyalásánál Varga Endre beosztása szerint csoportosítom az ügyeket:

131 1. Magistratuális ügyek (robot megtagadása, nem megfelelő végzése, földesúri tilalom, jog áthágása, megszegése, irtásföldek, szőlők jogtalan elvétele). 2. Büntetőügyek (lopás, károkozás, istenkáromlás, káromkodás, emberölés, paráznaság, fajtalankodás, boszorkányság, tűzokozás). 3. Delicta privata (becsületsértés, rágalmazás, testi sértés, hatalmaskodás). 4. Polgári ügyek (hagyaték, öröklés, magszakadás, háramlás, osztályos perek, birtokperek, kártérítés, pénzügyletekből adódó követelések, ingatlanforgalom, szerződések, zálogügyletek). 1. Magistratuális ügyek A magistratuális ügyek közé azokat sorolom, amelyekben a nagybirtokkormányzat szervei — tisztiszék, bizottság — álltak a jobbágyokkal szemben. Ezek az ügyek magán-, büntető- és közjogi elemekből tevődtek össze. A XVIII-XIX. század tisztiszékeire nem annyira a büntető-, mint inkább az úrbéri és vagyonjogi perek jellemzők. Mária Terézia 1765-ben ezeknek az ügyeknek a fellebbvitelét a jogszolgáltatás útjáról a közigazgatáséra terelte. A Novus ordo ugyanezt mondta ki. Az 1848 : 10. tc. az úrbéri pereket ismét a bíróságok hatáskörébe utalta.

132 A tisztiszéki gyakorlat mindezzel a szabályozással mit sem törődve nagy súllyal foglalkozott úrbéri ügyekkel. Az úrbéri ügyek egy része a jobbágyok panaszaival indult. A kismartoni bizottság utasítása szerint a hozzá forduló jobbágyokat a tiszttartók még akkor sem büntették 127 128 P 1769. Tisztiszék, 1844. márc. 3./I. Eckhart5l. 129 Degré 1961. 122-123.; Varga 1974. 77., 89. 130 p ?4 Tisztiszék> 18

29. okt. 11./39. 131 Varga 1958. 22. és köv. " Varga 197'4. 60., 183. 16

; 243