A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

terminust.

85 Ha az idézettet nem találták otthon, a következő héten újból idézték.

86 Frischmann György nagymartom lakos pl. 1755-ben csak a második idézésre jelent meg a kismartoni tisztiszék előtt. Ezt a szék elnézte neki.

87 A kismartoni bizottság 1785-ben úgy rendelkezett, hogy a feleket ne a következő, hanem az elnök által megadott ülésre „állítsák elő".

88 1823-ban a keszthelyi tisztiszék többeket, akik az ülés előtt megjelentek és több személy ellen panaszt tettek, a következő ülésre idézett.

89 A meg nem jelenőket makacsságban marasztalták el. 1827-ben a keszthelyi tisztiszék elé idéztek egy molnárlegényt, aki a felperes részére rossz lisztet őrölt. Meg nem jelenésért — mint makacsot — kötelezték a liszt vagy a gabona megtérítésére.

90 1829-ben a Csákyak hrisóci jobbágya panaszt tett testvére ellen, aki a közös vetőmagból nem adott neki, sőt még meg is verte. Az alperes az idézésre nem jelent meg. Távollétében 12 botra ítélték és a hajdú útján figyelmeztették, hogy „bátyja vallomása alapján jobbágyrészét elveszik és másnak adják".

91 A Praxis Criminalis 30. cikke lehetővé tette — a főbenjáró cselekmények kivételével —, hogy a vádlottat kezesség ellenében szabadlábra helyezzék. Ezt a gyakorlatot a megyei és az úriszéki judikatúra is követte.

92 A kezességet az úriszéken kívüli bíráskodás is ismerte és alkalmazta. 1746-ban pl. Orosz Lukács terebesi jobbágy elszökött. Mikor vissza akart térni, a kluknói tisztiszék úgy rendelkezett, hogy „ezt megteheti, de kezeseket kell állítania, hogy nem szökik meg újból".

93 Az 1752. évi prímási utasítás szerint, ha „jobbágy személy gyilkolt, lopott, hasonló vétekbe esett, verekedésben egymást megvérzi," kezességre csak a főtiszt engedelmével bocsátható.

94 1760-ból egy fordított példa: a károlyi udvarbíró adott kezeslevelet Demeter Andrásnak, hogy haza jöhet, „sem tömlöccel, sem pálcával nem büntetik, míg információt nem szereztek róla. Akkor, ha megérdemli, majd megbüntetik."

95 1774. január 25-én Puskás László kérte a károlyi bizottságot, hogy engedje ki a börtönből, ahol adóhátralék miatt tartották fogva. A bizottság azzal a feltétellel engedte szabadon, ha két kezest állít, akik a hátralék fizetését magukra vállalják. Demeternek a tartozást február 22-ig kellett megfizetnie.

96 1810-ben egy kluknói jobbágy tett panaszt a tisztiszék előtt, hogy a nála szolgált fiú, akiért apja kezességet vállalt, elszökött. A tisztiszék az apát ezért 24 bottal büntette.

97 A Széchenyi-féle gazdasági bizottság elfogadta a községi öregbíró és két— négy esküdt kezeslevelét. így szabadult 1816-ban pl. a Köröshegyen raboskodó Petes Ferkó. Az uradalmi ügyész a kezeslevélre elrendelte a vádlott kiengedését, „mivel itt a vetés ideje és szolga nincsen". Szükség esetén a községi elöljáróknak azonnal elő kellett P 274. Tisztiszék, 1823. júl. 11. P 74. Tisztiszék, 1810. dec. 8. P 108. Fasc. B. No 30. et. NB. 1755. dec./4. P 108. Fasc. C. No 40. et A. 1785. instr./l 2. P 274. Tisztiszék, 1823. júl. 11. P 274. Tisztiszék, 1827. febr. 23./31. P 74. Tisztiszék, 1829. márc. 29./20. Bónis 1962. 77.; Eckhart 35. P 74. Tisztiszék, 1746. febr. 19. Prímási utasítás 389-390. P 397. A. 1. 1760. jan. 21. P 397. A. 2. 1774. jan. 25./108. P 74. Tisztiszék, 1810. febr. 18./7.