A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VIII. Jogszolgáltatás

állítaniuk Petest. A kezesleveleí a köröshegyi tiszttartó kapta, aki azt a „többi, rabokat illető aktákhoz tette".

98 Ugyanakkor Lukács Ferenc kiengedését - akire az öregbíró és két esküdt kezeslevele szerint semmit rá nem bizonyítottak - azzal tagadták meg, hogy „négy tanú is volt ellene".

99 1842-ben Ivanits József kékkői lakos az uradalmi börtönben levő fiának kezesség melletti elbocsátását kérte. A tisztiszék döntése szerint „a fiú a tolvajságban már megrögzött lévén, több tolvajság miatt fogták el, elbocsátása a lakosokat megbotránkoztatná. A fiút az uraság tartja el a börtönben, szüleit költség nem terheli."

100 A vizsgálatot, kihallgatást valamelyik uradalmi tiszt végezte, rendszerint a falusi bíró és az esküdtek jelenlétében. A vizsgálat eredményéről a tiszti ülésnek szóban referáltak.

101 Néhány esetben a benevolum exament csatolták az ülés jegyzőkönyvéhez.

102 A kihallgatás során a szembesítést is alkalmazták, esetleg a tett színhelyén.

103 A kismartoni bizottság 1752-ben egy kihallgatási szabályzatot (Methodus examinandi delinquentis) készíttetett.

104 Kínvallatás — ami az úriszéknél még 1775-ben is előfordult

105 — a tisztiszéken nem volt szokásos. A hagyatéki eljárásban ismert volt a helyszíni összeírás és szemle. Szakértői szemlével nem találkoztunk. A tisztiszék ügyelt, hogy mindkét felet meghallgassa. Az 1759. évi kismartoni instrukció szerint a felek számára „terminust kell megállapítani — hogy ne kelljen sokat várniok és ezáltal költségekbe keveredniök —, és rendben meg kell őket hallgatni".

106 A tisztiszéknél már korábban is érvényesült az a gyakorlat, hogy jobbágyra büntetést csak meghallgatása után szabtak ki. (1790:33. tc.) Ha a tisztiszék vagy a bizottság elrendelte, tanúkat kellett állítani. A tanúbizonyítás az úriszéken kívüli bíráskodásban egyszerű volt. Ez az eljárást gyorsabbá tette, hiszen nem lehetett pergátló kifogások segítségével évekig elodázni az érdemi választ vagy ítéletet.

107 Előfordult, hogy a tanúkat nem közvetlenül a tisztiszék, hanem valamelyik uradalmi tiszt hallgatta ki. A keszthelyi tisztiszék igénybe vette pl. megyei szolgabíró és esküdtek kihallgató tevékenységét is.

108 Nagyobb számú tanú vallomása nagyobb súllyal esett latba.

109 Bizonyítékként végrendeletet, osztályos levelet, adóslevelet, házassági szerződést, számlákat, adásvételi szerződést fogadtak el. Hitelességüket gondosan megvizsgálták.

110 Ha a tisztiszék szükségesnek látta, a tanúkat megeskette.

111 A büntetési rendszer egyszerű volt. Az árestom, kézi munka végzése, a kaloda, a botozás és a bírságok érdemelnek említést. Az árestomot (tömlöc) lehetett kenyéren és vízen, illetve vasban eltölteni. 1752-ben a homonnai tisztiszék egy jobbágyot azzal 98 P 623. Gazd. biz. 1816. szept. 29. 99 Uo. szept. 12. 100 p 1?69 Xisztisz<

s

k; !842. máj. 16./16. 101 p ?4 Tisztisz

ék, 1810. szept. 16./1., dec. 8-/4. 102 Uo. 1818. jan. 4. 103 Uo. 1810. szept. 16-/1., dec. 8./4. 104 P 108. Fasc. B. 1752. jún. Res./16. 105 Degré 1961. 121. 106 P 108. Fasc. B. No 31. et NB. 1759. instr./6.; Fasc. B. No 40. et NB. 1785. instr./5. 107 Bónis 1962. 102. 108 P 2?9

_ IRATOKJ A

. TV. 5781. 1827. márc. 1. 109 P 623. Gazd. biz. 1816. szept. 12. 110 Degré 1961.119. 111 P 1769. Tisztiszék, 1716. aug. 2./2.; P 108. Fasc. B. No 31. et NB. 1757. jan./2.; P., 74. Tisztiszék, 1810. aug. 19/1., 1809. okt. 1./4. 16 Kállay 241