A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

VII. A birtokkormányzat részvétele a közigazgatásban

3. Utak, hidak fenntartása, csatornázás Az uradalmak területén levő utak, hidak fenntartásában a birtokkormányzat is közreműködött, munkaerőt vagy építőanyagot biztosított. A kismartoni bizottság 1751-ben szigorúan kötelezte a kőszegi uradalom vámmentességet élvező helységeit, hogy a lukácsházi vámutat javítsák.

102 1758-ban viszont kísérletet tett az uradalom, hogy az útjavítást Sopron városára hárítsa. Arra hivatkoztak, hogy „a soproni városi vám erre a célra van"103 1760-ban a daróci udvarbíró jelentette a károlyi bizottságnak, hogy „a Wesselényi uraság tisztjei a felső malomhoz vezető utat [a Kraszna mentén] elcsávázták" (elvizesítették). A bizottság a megyénél tett panaszt, amely Wesselényi tisztjeit 15 nap múlva törvénybe citálta. Ugyanaz évben utasította a bizottság a károlyi udvarbírót, igyekezzék az utakat, hidakat megjavítani. Szerződést kötöttek Fallenbek Jakabbal, hogy a Kraszna „rendetlen folyamattyát" 170 öl hosszúságban 1400 Ft-ért, 20 köböl lisztért megássa. A munkásokat neki kellett fizetnie. Egy hónap múlva Fallenbek 150 Rft-ot kapott az uradalmi pénztárból láptisztításért.

104 1772 februárjában az uradalmi tisztek a rossz utakra hivatkoztak, mikor a károlyi bizottság az előző ülés határozatainak végre nem hajtását kérte számon. A bizottság utasította a károlyi városi bírákat: jelentsék, hogyan lehetne az utakat, utcákat a sártól konzerválni.

105 1810-ben a Csákyak kluknói tisztiszéke megtagadta a megyei útbiztos kérését, hogy a hidakhoz, utakhoz szükséges fát kiutalja.

106 Csaknem ezzel egyidejűleg volt napirenden a kluknói híd javítása.

107 1813-ban a körmendi uradalom fát és építőanyagot szállított a molna-szecsődi Rába-híd javításához.

108 1838-ban a tatai uradalom a környei nagy fahidat javíttatta. „A dúcok a sebes víz által annyira kimosattak, hogy a híd dűléssel fenyeget" — jelentették.

109 Nagyobb figyelmet fordított a birtokkormányzat a vízügyi kérdésekre. 1751-ben a kismartoni bizottság pl. azt állapította meg, hogy a sérci hídnál a gyakori kiöntések miatt a víz annyira kiterjedt, hogy réteket és szántókat iszaposított el. A víz esését Zinner mérnök vezetésével, robotosokkal megszüntették, folyását kiegyenesítették.

110 A károlyi bizottság utasította a városi bírót, hogy az esővíz könnyebb lefolyására a város régi árkait tisztíttassa ki. A tisztításra minden utcából jelöltek ki embereket.

111 1779-ben a keszthelyi tisztiszék jónak látta a vasvári uradalomban fekvő győrvári, és a kéméndi uradalomban fekvő csikósi tó lecsapolását.

112 A kismartoni bizottság 1784-ben - Zöchmeister felügyelő javaslatára — azt mérlegelte, hogy a görgői határban előnyös lenne egy főcsatorna építése. A kalkuláció szerint az ásás 120 Ft-ba került volna, amiből 50-et előre beszedhettek. Az ásáshoz robotot szándékoztak felhasznál12 P 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec./76. P 155. Bizottság, III. k. 1758. aug./4. P 397. A 1. 1760. jan. 15., 26., febr. 26., nov. 19. P 397. A 2. 1772. febr. 1., máj. 2./186. P 74. Tisztiszék, 1810. okt. 7. Uo. 1809. dec. 17. P 1322. Tisztiszék, 1813. febr. 2./28. P210. 1838. márc. 24. P 108. Fasc. B. No 14. et NB. 1751. dec./45. P 397. A. 2. 1772. máj. 2./184. P 274. Lev. k. 1779. márc. 6. 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112