A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

V. Tisztviselők, alkalmazottak

Az erdődi tiszttartó özvegyének nyugdíjkérelmét a károlyi bizottság az urasághoz terjesztette fel.

203 Ugyanezt tette a nyugdíj kérelmekkel a cenki gazdasági bizottság is.

204 A Festetics család külön uradalmi nyugdíjalapot tartott fenn. Mérey Klára közlése szerint az alapból 1814 és 1826 között 6 százalékos kamatra összesen 4000 Ft-ot adtak kölcsön.

205 A Károlyi uradalmak kiszolgált tisztjei 1835-ben összesen 3640 Ft nyugdíjat kaptak.

206 A tatai uradalomban a kiérdemesült tisztek földhasználatot vagy ingatlant kaptak. Szabad György közléséből tudjuk, hogy Bezerédy Ignác uradalmi főkormányzó pl. 1812-ben az 1924 holdas Ménfőpusztát kapta inskripcióként, „három nemzedék használatára".

207 Barcza Ádám igazgató 1834-ben 1000 ezüst Ft évi nyugdíjat, valamint egy pápai házat és kertet kapott örökös tulajdonul. Ghyczy Ignác praefectus 1848-ban már csak egy tóvárosi lakóház ingyen használatát kapta. Károlyi György uradalmaiban — korszakunk végén — a tiszti nyugdíjakat a szolgálati idő alapján meghatározott osztályokba sorolták. Az alábbi három osztály volt:

208 I. 40 éves szolgálat után („a gyakornoki-írászi" hivataltól kezdve) a nyugdíj az utolsó évi fizetés és a deputatum. Ha a tiszt 35 évi szolgálat után beteg lett, ebbe az osztályba sorolták. II. 25 évi hivatal után a nyugdíj az utolsó évi fizetés és a deputatum fele. III. 15 évi hivatal után a nyugdíj az utolsó évi fizetés egyharmada. Ha a tiszt ennél kevesebb szolgálat után beteg lett, „kegyelem útján" kapott nyugdíjat. Az özvegyek férjük nyugdíját kapták, ha az halálakor még aktív volt, ha nyugdíjas, annak felét. Ha a férj 15 évi szolgálat előtt halt meg, az özvegyeket a III. nyugdíjosztályba sorolták. A fiú árvák 60 Pft-ot, a lányok 30-at kaptak. A fiúkat — bölcsészeti kurzus elvégzése után — az uradalom alkalmazta. A Batthyány uradalmakban a tiszti árvák nevelésére külön segélyt adtak. A körmendi uradalomban nyugdíjintézet nem volt, de előfordult, hogy cselédek is részesültek minimális összegű nyugdíjellátásban. A gróf Serényi-féle putnoki uradalomban „érdem után" adták a nyugdíjat. Gróf Sándor Móric biai és bajnai uradalmában nyugdíj „csak kegyelemből lehetett", de gyakorlatilag minden tiszt és özvegy kapott.

209 203 P406. Prot. 1793. febr. 9./94. 204 P 623. Gazd. biz. No 224/1805. *2 Mérey Klára 1962. 94. 206 P 408. No 100/1835. márc. 15. ™l Szabad 51. *™ Galgóczi 182-183. 09 Uo. 183-184.