A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)
V. Tisztviselők, alkalmazottak
birtokostól vagy valamelyik felsőbb szintű birtokkormányzati szervtől. A birtokközpontban főügyész, illetve jogügyigazgató működött. Feladata az uradalmak jogainak védelme, a más bíróságok előtt folyó perek és az ügyvédek felügyelete. Egyes nagybirtokok nemcsak esetenként bíztak meg, hanem állandó jelleggel is alkalmaztak ügyvédet, így pl. 1757 augusztusában a kismartoni hercegi bizottság Szlávy Pál korábbi derecskéi administratort, évi 100 Ft fizetéssel, hercegi ügyvédnek vette fel Pestre. 150 Különös jelentőséget kapott a geometra munkája a különböző földmérések, úrbéri regulációk, mocsarak lecsapolása (vízrendezés) alkalmával. A XVIII. század közepétől jelent meg az uradalmi apparátusban. A kismartoni uradalom 1753-ban pl. Hayden János Mihály földmérőnek, aki a telekkönyvet is vezette, 169 napra, a szarvkői és szentmargitai uradalmakban töltött idejéért 84 Ft 34 kr-t fizetett. 151 A fejérvári őrkanonokság uradalmaiban a földmérőt az „extraseriális tisztviselők" közé sorolták. 152 A gödöllői uradalomban elsősorban erdőfelmérést végzett. 153 A levéltáros (archivarius, Archivar) központi szaktisztviselő. A levéltár rendben tartása, kezelése, jegyzékelése mellett számos egyéb teendőt is ellátott: uradalmi vizsgálatokat folytatott le, számadásokat vizsgált felül, pereket készített elő. A tisztiszék tagjaként részt vett a birtokok irányításában, illetve a jogszolgáltatásban. A levéltár működéséről az előző fejezetben részletes képet adtam. Az ágens (ágens, Agent) egészen különleges feladatot látott el. A nagybirtokkormányzatnak szüksége volt ugyanis bizonyos bécsi, pozsonyi, budai információkra, amelyek a gazdálkodás menetét is befolyásolhatták. Ebből a célból az említett helyeken ügynököket tartottak. Ilyen volt pl. 1791-ben Nemes György, aki a keszthelyi uradalomnak küldött rendszeres jelentéseket a bécsi eseményekről, a magyar testőrségben várható nyugdíjazásokról stb. 1792-ben egy másik, Sekell nevű bécsi ügynök a neki járó havi pénzt kérte. 154 A Károlyiak pesti főpénztára 1802-ben 4684, 1803-ban 6743, 1809-ben 6000 Ft-ot utalt át a bécsi ügynöknek. Az összegek rendeltetését - az utolsó tétel („in Gallorum expensas") kivételével — nem adták meg. 155 Jelentett az ügynök a perek állásáról, az uradalom által beadott kérelmek elintézéséről, így pl. az Esterházy hercegi hitbizomány bécsi ágense — Baumgarten Zsigmond — az osztrák bíróságok előtt folyó perekről, Joelson Károly ügynök a bécsi házak, az ausztriai uradalmak, az újfalui szénbánya és a timsógyár ügyeiről vagy Gyurikovics Mátyás udvari ágens a bécsi hatóságokkal kapcsolatos ügyekről. A tatai és gesztesi uradalomban a négy ügyvéd mellett két ágens volt, ezek azonban inkább joggyakornoknak tekinthetők. 156 A nagy kiterjedésű uradalmi erdők igazgatása az erdőmester (magister sylvarum, Forstmeister) feladata volt. 1752-ben a fraknói erdőmester a hercegi bizottság előtt tett panaszt, hogy lakása vizes, bútorai tönkremennek. A commissio engedélyezte, hogy 29 Ft értékben a padlót, ajtókat, ablakokat és a kályhát megcsinálják. 157 150 P 108. Fasc. B. No 31. et NB. 1757. aug./3. 151 P 155. Bizottság, II. k. 1753. jan./20. 152 Bojt 95. 153 Wellmann 1933. 119. 154 P 279. Iratok, 1791. dec. 26-, ápr. 27. 155 P411. No 13/1802., 12/1803., 10/1809. 156 p 117 _ 119 1799-1830.; Szabad 51-52. 157 P 108. Fasc. B. No 20. et NB. 1752. jún./17.
