A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

V. Tisztviselők, alkalmazottak

1757-ben a bujáki tiszttartó — a bizottság utasítására - instrukciót állított össze az erdőmester részére.

158 1763-ban — a tiszttartó javaslatára — megszüntették a kőszegi erdőmesteri állást.

159 A Csákyak 1778. évi illésfalvi tisztiszékén az erdőmester is részt vett, mivel több napirendi pont az erdők rendjével foglalkozott.

160 A tatai uradalomban az erdőmestert „erdőlovagnak" hívták.

161 Ugyanitt külön „lignorum distractor" működött.

162 A Csákyak smizsányi uradalmában találkoztam a „massae magister" tisztséggel, aki a vasércbánya és -hámor felügyelője volt (massae ferreae magister). Megjelent pl. az 1804. novemberi tisztiszéki ülésen, ahol a témába vágó napirendi pont is szerepelt.

163 A tisztviselők legalsóbb kategóriája, ahol minden tisztviselő pályafutását kezdte, az írnok, járulnok, gyakornok (scriba, Kanzelist, accessista, Accessist, practicans, Praktikant, Diurnist) volt. Intézték az uradalmi, kerületi és központi hivatalok nagyarányú irat- és számadástermelését. 1752-ben a kismartoni bizottság a herceg észrevételére magyarázatot adott, hogy miért volt szükség két írnok kinevezésére: „egyiket a főszámvevő ajánlotta, a másikat a hercegi anya, ezzel azonban nincs a számvevő mindenben megelégedve".

164 1757-ben a bizottság bekérte a tiszttartóktól az összes írnok adatait (születés, kor, nyelvtudás, minősítés, viselkedés, kapacitás).

165 1784-ben Kerbovics András volt kismartoni kasznári írnok — 10 évi szolgálatára való hivatkozással — kérte, hogy vegyék vissza állásába. A bizottság szerint „elbocsátása óta sem viselte jól magát, amit egy fiatalembertől elvárnánk. Ezért szerencséjét máshol keresse."

166 A keszthelyi uradalomban a kasznár mellé rendelt deák a sóresignatiót is készítette.

167 A gyakornokokról a tiszttartók havonta jelentettek az igazgatóságnak.

168 A károlyi igazgató tanács 1794-ben Dobos János helyére írnoknak Salgóczy Istvánt nevezte ki. Az ő helyére egy napidíjast vettek fel.

169 Az 1812. augusztusi körmendi tisztiszék javasolta, hogy a kanizsai uradalmi írnokot léptessék elő igazgatósági írnokká (Directions Kanzelist). A következő ülés ezt módosította: felhívta az összes tisztség figyelmét, hogy mindenki, aki latinul, magyarul és németül tud (ez utóbbiban fogalmazni is) megpályázhatja az állást.

170 1827-ben Praznovszky György, orosházi tiszttartó kérte a Károlyiak közös kormányát, hogy fia, aki már két éve ingyenes gyakornok volt, „systhematisált fizetést" kapjon.

171 Ugyanebben az évben kérte Báthory István nagykárolyi diurnista, hogy külső munkák esetén kosztpénzt kapjon. Az elintézés szerint „a koordinációk alkalmával döntenek a kérdésről".

172 Uo. No 31. et NB. 1757. jan./16. P 108. Fase. C. No 36. 1763. márc./l. P73. No 4. 1778. jan. 29. P 210. 1849. márc. 3. 62 P 210. 1796. márc. 12. P73. No 18. 1804. nov. 1. P 108. Fase. B. No 20. et NB. 1752. jún./l. Uo. No 31. et NB. 1757. jan./9. P 162. Esterháza, Fasc. 4. 1784. júl./7. P 274. Tiszttartóság, 1779. nov. P 279. Iratok, 1804. júl. 31./913. P406. Prot. No 1314. 1794. dec. 27. P 1322. Tisztiszék, 1812. aug. 12./1. P408. No 12/1827. P408. No 21/1827.