A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

V. Tisztviselők, alkalmazottak

javításokat. Meglepetésszerűen vizsgálta felül a pénztárat, a magtárat és a kocsmákat. A mezei munka és a számadások részleteibe nem ártotta be magát. Munkájában az írnok segítette.

80 A Festetics birtokok felügyelői a jószágkormányzó segítőtársai voltak. Elkísérték negyedévi birtoklátogatásaira, együttműködtek a jelentések és táblázatok felülvizsgálatában, az azokra adott válaszok szerkesztésében, a számvevő által ellenőrzött számadások revideálásában.

81 Az 1826. szeptember 3-i keszthelyi igazgató tanácsi ülés pl. a csurgói tiszttartóságban folytatott felügyelői vizsgálat anyagát tárgyalta.

82 A felügyelő irányította a kerületi felügyelőségek (számvevő, számtartó, pénztáros, írnok, gyakornok) munkáját. Számvevő (exactor, rationum exactor, Buchhalter). Rangban a kormányzó és az igazgató után következő központi; a felügyelő után következő uradalmi főtisztviselő. Feladata a megfelelő szintű alárendelt tisztek — elsősorban a számtartók, a pénztárosok — számadásainak felülvizsgálata, észrevételek tétele, hiányosságok megállapítása. Néhány esetben közreműködtek urbáriumok, összeírások készítésében.

83 A nagyobb uradalmakban számvevőségek, esetleg központi számvevőségek működtek, vezetőjük a számvevő, illetve főszámvevő volt, aki magas fokú gazdasági-pénzügyi ismeretekkel rendelkezett. A kismartoni hercegi bizottság 1743 júliusában - a sok munka miatt — szükségesnek tartotta egy alszámvevő (Vice Buchhalter) alkalmazását. A hivatal jelentőségét mutatja, hogy erre a posztra a kismartoni tiszttartót állították. A számadások revízióján kívül más munkát nem végezhetett, még a főszámvevő megbízására sem.

84 Ennek ellenére a számvevő még 1751-ben is úgy el volt halmozva munkával, hogy a tűz-, zivatarkárok számadását nem tudta összeállítani. A bizottság utasította, hogy ezt a munkát is végezze el.

85 1753-ban az alszámvevő a commissiótól kért - de nem kapott - haladékot a censurák elvégzésére.

86 A nagykárolyi bizottság 1760-ban megengedte Zimán Ferenc számvevőnek, hogy taksafizetés nélkül és háborítatlanul lakjon az uradalom házában.

87 A nagykanizsai tisztiszék 1765-ben a távollevő számvevő házát másnak adta át szállásra.

88 A számvevő kifogásolta, hogy a kanizsai számtartó a naplókönyvbe nem vezette be a bevételeket él kiadásokat, nem egyeztette a havi számadási kivonatokkal, nem leltározta a magtárban levő bort és faggyút.

89 Az előző évi számadásokat évente március 15-ig kellett a számvevőhöz beküldeni.

90 Az esztergomi prímási uradalmak tisztiszéke 1780 júniusában tárgyalta Herczer János számvevő észrevételeit Rembeczky János bazini tizedszedő előző évi számadásaiWellmann 1933. 119. Szántó 138. P 279. Iratok, No 280/1452. 1826. szept. 3. Maksay 831. P 108. Fasc. A. No 3. 1743. júl. P 108. Fasc. B. No 14 et. NB. 1751. dec./2. P 155. Bizottság, II. k. 1753. jan./20. P 397. A/l. 1760.jan. 5. P 1322. Tisztiszék, 1765. nov. 14./12. Uo. 1800. szept. 1. Uo. 1835.jún. 15.