A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 5. Budapest, 1980)

V. Tisztviselők, alkalmazottak

A Károlyi uradalmak irányítója a XIX. század elejétől a birtokigazgató volt. 1827-ben pl. a közös kormány „kerülő levélben" tudatta a nagykárolyi, nyírbátori és orosházi tiszttartósággal, hogy „Erdélyi Károlyt Károlyi György őméltósága birtokigazgatónak kinevezte".

74 A tatai ésgesztesi uradalmak életének irányítása a direktor és a praefectus, 1834-től az utóbbi kezében volt, aki két tisztiszéki ülés között szóban értekezett a helybeli, írásban a többi tisztekkel. Tevékenységéről levelezőkönyvet vezetett,évente több száz ügyet intézett el. Képviselte a földesúri hatalmat, elnökölt az úriszéken. Az ügyészek az ő utasítására indítottak eljárást a jobbágyok ellen. Alkudott a bérlőkkel, terményvásárló kereskedőkkel, pénzt utalványozott, megszabta a szántás, erdőgazdálkodás, állattenyésztés menetét és az ipari, kereskedelmi, hitelüzleti tevékenységet. Utasításai végrehajtását személyesen vagy kisegítői útján ellenőrizte. Ghyczy Ádám, aki 1827-től volt tatai ésgesztesi praefectus, 1822-ben tette le jogi vizsgáit. Ezt követően a bábolnai kincstári uradalom ügyésze volt egészen 1827-ig. Komárom megyei vezető középbirtokos családból származott.

75 Az igazgató, kormányzó mellett kisegítő apparátus működött. Ezek lehettek segédkormányzók, aligazgatók, titkárok, valamint adminisztratív személyzet: írnokok, járuinokok. Gyakornokok alkalmazása ezen a szinten ritka, mivel ezeket inkább kerületi vagy uradalmi szinten tanították. A kormányzói, igazgatói tevékenység ugyanis megkívánta a gyakorlott és képzett segéderőket. Az igazgató a XVIII. század második, a XIX. század első felétől kezdve a létrejött igazgatóságok fejé. Felügyelő(irispector, Inspektor, Aufseher). A birtokkerület vezetője, a kormányzó, igazgató segítője. Negyedévenként meglátogatta az uradalmakat jelentéseiket felülvizsgálta és a felső vezetéshez továbbította. Az uradalmak rajta keresztül érintkeztek a kormányzóval, igazgatóval, esetleg a birtokossal. Felügyelők működtek az Esterházy hercegi, a Batthyány, a gödöllői Grassalkovich, a piarista kusztódiátus, a Károlyi és a Festetics uradalmakban. A felügyelőt az Esterházy hercegi birtokokon 1729-ben említik először, amikor Esterházy József herceg halála után özvegye kodifikálta a dombóvári uradalom számára készült rendtartást, „melyet Egry László gazdasági felügyelő következetes és körültekintő munkálkodása és tervszerű javaslatai alapján" állítottak össze.

76 1754 decemberében a kismartoni bizottság figyelmeztette a lévai inspektort, hogy hajtsa végre a korábbi ülés határozatait.

77 1757 augusztusában a commissio az ozorai felügyelő jelentésével foglalkozott.

78 A piarista kusztódiátus birtokkerületeinek élén a kerületvezető (felügyelő) állt, mellé rendelték az ellenőrt; kisegítői a deák, írász (írnok)gyakornok és a segédtiszt.

79 A gödöllői Grassalkovich uradalom első tisztviselője (főtisztje) a felügyelő volt. Wellmann Imre megállapítása szerint hatalma csaknem akkora, mint a régense vagy praefectusé. Ő állapította meg és hajtotta végre az üzemtervet, ellenőrizte a jövedelmeket, az értékesítést, a benefíciumok árverését, az épületek állapotát, a különböző 74 P 408. No 1/1827. 75 Szabad 46., 50. 76 Merényi 1898. 78. 77 P 108. Fasc. B. No 30. et NB. 1754. dec./25. 78 Uo. No 31. et NB. 1757. aug./9. ésköv. 79 Szentiványi 101-102.