Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

az idevágó osztrák pátenseket és magyar (királyi) rendeleteket, s főleg nem ismerték magát a bányászatot, ami nélkül pedig nemcsak a perek lényegének, de a szakkifejezésekkel sűrűn tarkított egyes peres iratok (rendszerint német nyelvű) szövegének megértése is komoly problémákat vetett fel. A hétszemélyes tábla a nehézségeket ismételten feltárta az uralkodó előtt, s a bányajog alapját képező, I. Miksa-féle bányakódex és a fontosabb bányaügyi rendeletek megküldését kérte, amiket Bécsből (az utóbbiakat a Hofkammer in Münz- und Bergwesen levéltárából, a kancellária közvetítésével) meg is kapott.

89 Ezek birtokában s az, úgy látszik, igen jól kiválasztott szakreferensek és szaktitkár közreműködésével, a két tábla mind az igazgatási teendőket, mind — bizonyos várakozás, illetőleg előkészületek után — az első fokú fórumoktól beérkező bányaperek tárgyalását megkezdte.

90 Az igazgatási jellegű funkciók ellátása (a beérkező jelentések és más iratok ismertetése s a válaszok megállapítása), ugyanúgy, mint a peres ügyekben való határozathozatal — a szakreferensek előterjesztése alapján — a plénum előtt történt. E célból mindkét tábla átlag kéthetenként külön bányaügyi üléseket tartott a teljes létszám részvételével, s az ülésekről külön bányaügyi jegyzőkönyveket készített, melyekből a rendes jegyzőkönyvek sorozatai mellett mindkét táblán egy-egy másik, párhuzamos kisebb protoeollumsorozat alakult ki.

91 Az új bányaügyi hatáskör — mint az ítélkezéssel kapcsolatban láttuk — az igazgatási feladatok ellátásánál is nehézségeket vetett fel a curia számára. Ez ugyanis az új rendben reá hárult kettős funkciónak az utóbbi téren is meg akarván felelni, nagy munkát fordított a bíróságok s köztük természetesen a bányabíróságok szervezésére. A hétszemélyes tábla, a királyi táblán keresztül, állandóan törekedett az elsőfokú bányabíróságokat a bírósági ügyvitelnek megfelelő perrendszerű eljárásra nevelni,

92 s hogy viszonyaikat megismerje, munkájukat ellenőrizhesse, körrendeletekben utasította őket az előírt kérdőpontok szerinti adatszolgáltatásra. Ez kétirányú volt: időszaki jelentéseket kellett tenniük ügyforgalmukról, az elintézett és elintézetlen perekről, majd továbbá — s ezek az érdekesebbek — szervezetükről, személyzetükről, annak a bírói funkciókon kívüli, egyéb foglalkoztatottságáról s a bíróság illetékessége alá tartozó terület különféle viszonyairól.

93 De míg az ilyen adatok beszerzése s a kiadott utasítások érvényesítése a többi különféle bíróság esetében csak a feladattal járó gyakorlati nehézségekbe ütközött, addig a bányabíróságokkal kapcsolatban mindez — a 69 Arch. Jos. Tab. septemviral. 1786: 16. kf. 2. t. 1085, 1786: 15. kf. 10. t. 5956, 1787: 13. kf. 9. t. 269, Tab. septemviral. Prot. montan. 1786. 10, 56. 90 Az első fokú bányabíróságok a Novus Ordo értelmében már az 1786. óv elejétől kezdve küldték fel appellált pereiket, a királyi tábla azonban azokat hosszabb ideig „Suo tempore referetur" határozattal félretette. Első bányaperes ítéletét — a curia első ilyen tárgyú ítéletét — a kir. tábla, úgy látszik, 1786. júl. 11-én hozta meg. Arch. Jos. Tab. reg. Prot. montan. 1786. 85. 91 E jegyzőkönyvek: Arch. Jos. Tab. septemviral. Protocolla montanistica és Tab. reg. Protocolla montanistica. n

Arch. Jos. Tab. septemviral. 1786: 15. kf. 2. t. 540, Tab. reg. 1787: 12. kf. 1. t. 4248, Tab. reg. Prot. montan. 1786. 3-4. 93 A beérkezett nagyszámú jelentésből kiemeljük: Arch. Jos. Tab. reg. 1787: 12. kf. 1. t. 947, 976, 1039, 1040, 1074, 1236, 1356, 1443, 1532, 1591, 1787: 12. kf. 27. t. 4201, 1787: 12. kf. 29. t. 4745, 4884, 4909, 4910, 4911, 4958, 4981, 5109, 5110, 5115, 1787: 12. kf. 46. t. 6997, 7025, 7159, 7160, 7167, 7213, 7214.