Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

joggyakornokot, aki nem volt kir. táblai jurátus. 39 S minthogy a curia átszervezé­se az országban úgyis nagy feltűnést fog kelteni, a jurátusoknak a táblai ülések­ből való eltávolítására az volna mondható, hogy a nemes ifjúságtól el akarják venni a gyakorlati jogi kiképzés lehetőségét. Ezért az erre vonatkozó legfelső rendelkezés arra korlátozódhatnék, hogy csak azok a jurátusok engedendők be a táblai ülésekre, akiknek titoktartásáért principálisuk [az ítélőmester, assessor akinek oldala mellé felesküdtek] kezességet vállal, s akik megfelelő képes­ségűek is. 9. Az új rendbe belehelyezkedni nem tudó vagy nem kívánó s perek referálására nem alkalmas bírák elbocsátására irányuló legfelsőbb akarat közöltetni fog az országbíróval és a kir. személynökkel [nádor nem létében a két tábla elnökeivel]. De a kancellária reméli, hogy Felséged kegyes lesz azokhoz, akik eddig a két táblán serény munkájukkal érdemeket szereztek, s koruk vagy egészségi állapo­tuk miatt a referálás terhét tovább nem vállalhatják. Ezt, legfelső jóváhagyás esetén, egyidejűleg [a fenti közlésben] kifejezésre kellene juttatni a két tábla elnökei előtt. 10. A két tábla bíráinak fizetésére vonatkozó rendelkezést közölni fogjuk a curiával. A hétszemélyes tábla bíráit, mint valóságos tanácsosokat, a helytartó­tanács tanácsosaival kellene azonos rangba és jellegbe helyezni. [A kancellária itt szemlátomást a saját rangját félti, azért javasolja a hétszemélyes tábla bíráinak József elképzelésénél lejjebb, a helytartótanácsi consiliariusokkal azonos foko­zatba sorolását.] 11. Ami a büntető eljárást s az ily pereknek a vármegyéktől a kerületi táblák­hoz való fellebbezését illeti, megjegyzi a kancellária, hogy a kerületi táblák csak elsőfokú fórumok, az ott tárgyalt ügyek via appellatae a curia elé kerülnek, ép­pen úgy, mint a megyei sedriákon intézett perek. A megyén halálos ítélettel vég­ződött pereket tehát a királyi biztosok, ha az elítélteknek kegyelmet adni aggá­lyosnak találnák, 40 a curiához kellene hogy pro revisione átküldjék. Ilyen eset ritkán fordulna elő, így a curia munkája ez által csak jelentéktelenül növeked­nék. S ha a halálos ítéletet a curia is megerősítené, ezekre az esetekre nézve a ke­gyelmezési jogot a hétszemélyes tábla elnökére kellene ruházni, éspedig a neme­sek ügyeiben is. A kancelláriára ezek szerint büntető per többé nem jönne fel. 12. Hogy a változások gyorsan kivitelezhetők, minthogy ideiglenes cím alatt történnének, országgyűlés által leendő megerősítésükig, ez szintén közöltetni fog a curiával. Ha tehát Felséged a reformok bevezetésének itt előadott tervezetét jóváhagyja, úgy a kancellária a szükséges leiratokat azonnal elkészíti, s Felséged­nek aláírás végett bemutatja. S minthogy a curiának a maga jövőbeli szervezeté­re és személyzetére nézve javaslatot kell előterjesztenie, szükségesnek látszik, hogy azt, elkészítése után, az országbíró és a personalis személyesen hozza Bécs­be, hogy velük az újjászervezés mielőbbi végrehajtása érdekében még szükséges dolgokat teljesen tisztázni lehessen. 39 A kancellária félreérti, vagy nem akarja megérteni a császárt. Patvarista nálunk valóban a jurátusi fok alatt álló, kezdő joggyakornokot jelentett, akik nem lehettek jelen a kir. tábla ülésein. József viszont a patvarista szót használva, általában a jog­gyakornokokra, illetőleg éppen a jurátusokra gondolt, azokat akarta eltávolítani a curiáról. 40 Az uralkodó által a régi megyei szervezet lebontása után kinevezett kerületi főis­pánok ugyanis mint királyi biztosok, nem nemesek büntető pereiben kegyelmezési jogot kaptak.

Next

/
Thumbnails
Contents