Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
előtt hivatalosan tisztelegtek, magukat neki alárendelték, s utasítását ellentmondás nélkül elfogadva, felszólítására a munkát január 29-én felvették. 124 Február 13-án, folytatja Vukovics előterjesztése, a főtörvényszékek újabb „menthetetlenül hibás" lépést tettek. Ekkor kelt határozatuk szerint WindischGrátz azon rendeletére, hogy a horvát-szlavóniai perek kiadassanak, a főtörvényszékek, bár ismételt óvás után, a levéltárat megcsonkították: az ügy lebonyolításával elnökileg megbízott levéltárigazgató 147 pert átadott az ellenség kiküldötteinek. Amikor pedig április 14-én „a nemzeti függetlenség kinyilatkoztatva lőn", s hadaink Pestet nemsokára visszafoglalták, a főtörvényszékek ezt az alkalmat sem ragadták meg arra, hogy csatlakozásukat a nemzet határozatához kifejezzék. Világos tehát, hogy a főtörvényszékek a nemzeti kormánnyal minden kapcsolat nélkül folytatták a bíráskodást, s az osztrák fővezér parancsainak engedelmeskedtek. Tehát „a bírói institutionak sérthetlen tekintélyben megőrzése miatt" a főtörvényszékek megfelelő átalakítása „közszükség tárgya lett". Vukovics ezért a következő intézkedéseket javasolja: 1. Az eddigi főtörvényszékek: a hétszemélyes tábla, a „volt" királyi tábla s a váltófeltörvényszék feloszlattassanak. 2. Helyükbe oly törvényszékek állíttassanak fel, melyek „mind alakban, mind személyzetben" s a törvények megőrzése és a függetlenségi nyilatkozat iránti ragaszkodás tekintetében teljes biztosítékot nyújtsanak. 3. A bíróságok rendezéséig a most felállítandó főtörvényszékek rendeltetése az egész magyar álladalomra nézve az legyen, amit teendőjükül a fennálló törvény jelöl ki. A Királyhágón túli részekben folyamatban levő „perekbeni bíráskodás iránt külön intézkedés történendvén". 125 4. A hétszemélyes főtörvényszék, megtartván nevezetét, ezentúl is fő fellebbviteli törvényszék lesz, de az itteni bírói hivatal semmi más hivatalnak mellék attribútuma nem lehet, s ezért e fórum elnökén, ki továbbra is országbíró nevet visel, s alelnökein kívül a bíróság többi tagja közt előjognak helye nem lesz. 5. A volt királyi, most országos törvényszék is elnökén és alelnökein kívül szintén egymással jogban, nevezetben s kötelességben nem különböző tagokból álljon. 6. Azok a bírói intézkedések, melyeket eddig az ország un. rendes nagybírái és ítélőmestereik bírói parancsok kibocsátásával gyakoroltak, s melyek a továbbiakig az igazságügyminiszter teendői közé tartoznak, megszüntetendők. 7. Míg az esküdtszékek behozatalával a bűnvádi eljárás átalakíttatik, az országos törvényszéken bűnperekben egy külön osztály ítélkezzék, mely csak büntető ügyekkel foglalkozik, polgári ügyekben nem vesz részt. 8. A hétszemélyes törvényszéken külön váltóosztály alakíttassék, az országos törvényszéken azonban az úrbéri perek részére eddig létezett külön osztály szűnjék meg, s az úrbéri perek a polgári perekkel együtt ítéltessenek. 124 Vukovics fenti előterjesztése Min. It. Orsz. Honvédelmi Bizottm. Alt. iratok 1849: 7474. (Megjelent Közlöny 1849. máj. 29. 437. Rövid regesztát ad róla Kossuth XV. 399. Idézi és értékeli Sarlós 251-252.) 125 Erdély ós a magyar anyaország újraegyesítésének a tervek szerint lépcsőzetesen kellett volna megtörténnie. Az ügy hosszan elhúzódott, a tervek időnkint „az irományok halmazába merültek". Horváth István erdélyi képviselő véleményes jelentése az erdélyi jogviszonyokról, Min. It. Ig. min. Állad. titk. oszt. 13. cs. 1849: 3503. Vukovics előterjesztése a tárgyat újból az előtérbe hozta.
