Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
megszűnt erdélyi gubernium helyett Kolozsvárott „egy feltörvényszék" alakíttassák, Pesten pedig a hétszemélyes tábla mellett külön erdélyi osztály létesüljön — ekkor és ebben a formában megvalósításra nem kerültek, s a szóban forgó ügyben csak később, a szabadságharc utolsó szakaszában történtek konkrétabb lépések. 109 Az 1848-as év leglényegesebb változása tehát a curia részére az ősiséggel kapcsolatos perek tárgyalásának felfüggesztése s az úrbéri perek ide áramlásának megindulása, az úrbéri osztály felállítása volt. Az előbbiről, mint láttuk, az 1848. évi 15. tc. intézkedett. Rendelkezése szerint — „az ősiség eltörlése... elvileg kimondatván" — mindazon perek, „melyek az ősiségi viszonyokból vették eredetüket, és még végítélet által befejezve nincsenek, felfüggesztetnek". A törvényt kiegészítette Deák Ferenc igazságügyminiszternek az a rendelkezése, hogy a (polgári) perek ítélet alá bocsátása alkalmával megvizsgálandó: vajon a per nem „az ősiségi viszonyokból veszi-e eredetét", s igenlő esetben a per tárgyalását a királyi tábla határozatilag tagadja meg. Ugyanígy kell a kérdést megvizsgálni s a mondottak szerint eljárni a már régebben ítélet alá bocsátott perek sorra kerülése esetén is. no A királyi tábla úrbéri osztályának szervezése 1848 májusában indult meg. Az osztály élére Sárközy Kázmér alnádor került. Sárközy május 22-én jelentette a kir. tábla ülésén, hogy a helytartótanácstól az ott elintézetlenül maradt úrbéri pereket (az igazságügyminisztérium kiküldöttjének jelenlétében) átvette. Az osztály személyzetének kinevezése júniusban történt meg. Ugyanekkor látta el az igazságügyminisztérium a curiát az úrbéri perekre vonatkozó ügyviteli utasításokkal. Ezek szerint az úrbéri perekben hozandó ítéletekkel kapcsolatban nem úgy kell eljárni, mint a volt helytartótanács, mely döntéseit a felterjesztő törvényhatóságokhoz intézett leiratok formájában közölte, hanem „nagyobb ünnepélyesség s a köznép előtt szerzendő tekintély végett" az ítéletet pecsétes ítéletlevél formájában kell kiadni (2 példányban: a volt földesúr és a volt úrbéresek részére). S minthogy ezek az ítéletlevelek nemcsak magánérdekűek, „hanem a közcsend és rend, a viszonyok békés kiegyenlítése s a kedélyek megnyugtatása tekintetéből álladalmi tekintetben is nagy fontosságúak", az ítéletlevelekért egyébként szedett díjakat itt el kell engedni: az úrbéri perek ítéletlevelei ingyen állítandók ki. — A jobbágyfelszabadítás félmegoldása miatt jelentkező parasztmozgalmak leszerelésére tehát a kormány a pecsétes oklevélnek az iskolázatlan néprétegekre gyakorolt pszichikai hatását is igyekszik felhasználni, mint a földesúri hatóság tette a feudális korszakban. 111 — Az úrbéri osztály különben 1848. július 1-én tartotta első ülését, ettől kezdve rendszeres ítélkezése is megindult. 112 Mint az előadottakból látható, az 1848-as év a curia számára nem hozta meg azokat a mélyreható változásokat, melyek az év kezdetén kibontakozni látszottak, s a curia életében nem verte fel azokat a hullámokat, melyeknek örvénylése az egész országot elborította. A két tábla az év végéig folyamatosan ítélkezett, 109 Az utóbbiakról bővebben a 125. és 144. jegyzetben. — A javaslatokra s az 1848: XXXVI. tc.-re Kossuth XII. 505, 939, Az 1848/49. országgyűlés 576, 588-589, Waldapfel III. 406. 110 Peser, reg. (kir. t.) II. 1400, Deák Ferenc 1848. aug. 8. kelt 2755. számú rendelete. Rescr. reg. (hétsz. t.) 830, 843. Prot. tab. reg. 1848. aug. 21. 111 Prot. tab. reg. 1848. máj. 22. és dec. 19. — Az igazságügyminisztérium 1848. jún. 14. kelt leirata Norm. 212. 112 Az úrbéri osztály fennmaradt ülés jegyzőkönyve: Urb. 1. es. III. pali.
