Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)

Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba

egész lefolyása alatt bebörtönözve tartották. Mindhárom nagy perben s a hozzájuk kapcsolódott kisebb ügyekben a legszigorúbb titkosságot alkalmazták, még az ügyvédektől is hallgatási esküt vettek ki, ami pl. az ifjak esetében azt eredményezte, hogy a választott védők visszaléptek, s a védelmet csak a kirendelt szegények ügyvédői láthatták el. A letartóztatott vádlottakkal a királyi táblának csak egy kijelölt választmánya érintkezett, a perekről sűrű jelentéseket kellett küldeni Bécsbe, úgy mint az 1795. évi monstre-perben láttuk. Nem mehetünk bele azonban a perek hosszadalmas lefolyásának ismertetésébe. Mindhárom per — mind Wesselényi, mind az ifjak, mind Kossuth pere — részletesen fel van dolgozva,

78 az ügyhöz kapcsolódó események egyébként is ismeretesek. így itt csak arra utalunk, hogy az eljárásnak már kialakult elvei és formái ellenére a politikai fontolgatások az államhatalom képviselői részéről, az ellenzék heves reagálása az eseményekkel szemben, a vád megkonstruálásának s a bizonyítékok beszerzésének nehézségei s a védelem ellenállása mindhárom pert a jakobinus-pereknél is vontatottabb menetűvé tette, bár a perfelvétel után a hétszemélyes tábla az ítélkezésben a királyi táblának sarkában járt. Csak az ítéletek voltak kevésbé súlyosak a jakobinusokra mért büntetéseknél. A reformkorban, a nemzeti ellenállás felerősödése s a megyék amúgy is felizgatott hangulata miatt a kormányzat a curiát nem merte keményebb büntetésre szorítani. Az 1836. májusában letartóztatott országgyűlési ifjak felett a kir. tábla 1837. február 27-én, a hétszemélyes tábla március 8-án mondott ítéletet, a fővádlottra, Lovassy Lászlóra 10 évi börtönt, az áruló Lapsánszkyra formálisan ugyanennyit, Tormássyra másfél évet szabva ki, Lovassy Ferencet pedig a vizsgálati fogság betudásával szabadon engedték. Az 1837. május 4-éről 5-ikére virradó éjjel elfogott Kossuth 1837. június 23-án megindult hűtlenségi perében a kir. tábla 1839. február 23-án, a hétszemélyes tábla ez év március 1-én hirdette ki az ítéletet, mely első fokon 3 évre szólt, másodfokon a hétszemélyes tábla 4 évre emelte. Ebben az ügyben az előkészítő cselekményeken túl az exceptiók és allegatiók szakasza is viszonylag hosszú volt, Kossuth és védői keményen ellenálltak: a vád és védelem 9—9 szóváltásban csapott össze, s a királyi tábla 2 közbenszóló ítélet után hozta meg definitív ítéletét, mely azután a hétszemélyes tábla elé ment tovább. Wesselényi ellen a per még hosszabb ideig tartott, 1835. május 5-én indult meg, s 1839 elején ért véget: a királyi táblán február 1-én, a hétszemélyes táblán február 8-án kelt ítélettel, melyek hűtlenség címén mindkét fokon 3 évi fogságot szabtak ki Wesselényire. A három nagy perrel kapcsolatban 21 további személy ellen indult kisebb pereket, mint látni fogjuk, az uralkodó később beszüntette.

79 A három közül elsőként befejeződött — az ifjak ellen indult — per ítéletének 78 Trócsányi, Wertheimer és Pompéry tárgybani munkái. A két utóbbi az ifjak ós Kossuth perének monográfiája, de Trócsányi Wesselényi-életrajza is alapos és igen részletes leírást ad a Wesselényi ellen indított politikai perekről, köztük a kir. curia előtt folyt hűtlenségi perről. Trócsányi 295 — 444. 79 Kossuth perének eredeti curiai iratai közül csak az ítélethozatalhoz készült hiteles perkivonat maradt fenn Extr. proc. crim. 12149. Wesselényi peréből a perkivonaton kívül — Extr. proc. crim. 12172 — egyéb periratok is maradtak, Személyn. lt. Felségsértési perek, Wesselényi per. (Wesselényi perének iratait, Wesselényi birtokában maradt másolatok alapján, kiadta Jakab Elek.) Legépebb állapotban ma Lovassy perének iratai vannak Személyn. lt. Felségsértési perek, Lovassy-per, Kisebb perek adatait is őrzi a Személyn. lt. Felségsértési perek jelzetű csomó.