Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
a pénzhamisítók elleni perek felvétele s az első fokú eljárás itt a törvény értelmezése körüli problémát vetett fel. Minthogy viszont a királyi ügyek igazgatója, a kincstár érdekeinek védelmében, a pénzhamisítók elítélését a hosszan elhúzódó országgyűlés miatt is sürgette, a király 1835. március 12-i rendeletében úgy döntött, hogy a curia a szóban forgó pereket országgyűlések alatt is vegye fel és tárgyalja le. 73 Közben a curia által országgyűlés alatt intézendő perek újabb meghatározása az országgyűlés előtt is tárgyalásra került. Az alsó tábla, a jogszolgáltatásnak a diéták elhúzódása miatti korlátozását aggályosnak találván, az 1830: 6. te. rendelkezéseit minden fellebbezett perre, tehát a polgári perekre is ki akarta terjeszteni. A felső tábla viszont e javaslatot találta aggályosnak, abból az okból, hogy a báni tábla, a királyi tábla és a hétszemélyes tábla tagjai nagy részének az országgyűlés tárgyalásain kell résztvenniük, így nem lesz módjuk ennyi per intézésére. A felső és alsó tábla közt megegyezés született, a király azonban a felterjesztett törvényjavaslatot visszavetette. Ujabb tárgyalások után végre elkészült az a szöveg, amit (1836. április 30-án kelt resolutiójában) a király is elfogadott, s ami mint 1836. évi 45. tc. látott napvilágot. E törvénycikk szerint a jövő országgyűlések alatt a báni tábla, a királyi tábla s a hétszemélyes tábla az eddigi fellebbezett büntető, tiszti fenyítő és válópereken kívül a szegények, özvegyek és árvák fellebbezett polgári pereit, sőt ezek elsőbb-* sége mellett minden egyéb fellebbezett polgári pert is vizsgálat alá fog venni, éspedig a királyi tábla mindezeket két tanácsban fogja tárgyalni. Ugyanígy, két tanácsban tárgyal a jövőben a királyi tábla országgyűlésen kívül is mindenféle fellebbezett pert, hogy „az öszvegyűlt pereknek gyorsabb elítéltetése eszközöltessék". E célból a tábla elnöke a törvényszakok kezdetén a tábla bíráit mindkét tanácshoz a törvényszak alatt változatlanul megmaradó együttesben osztja be. Ezzel a tanácsokban való ítélkezés gyakorlata a királyi táblán tovább szélesedett, s így már csak az itt első fokon felvett ügyek: a felségsértési és hűtlenségi perek, a jurátusok büntető perei, a király által ide utalt pénzhamisítási ügyek, valamint — a feudális társadalomban oly nagy jelentőségű — un. táblai (polgári) perek maradtak a tábla plénumának ítélkezése alatt. — Mint az ülés jegyzőkönyvek mutatják, a personalis az országgyűlés után a két tanácsot az új törvény előírásai szerint megalakította, s a fellebbezett polgári perek tanácsokban való intézése a kir. táblán megkezdődött. 74 A hosszú országgyűlés, melyen először vonult fel tekintélyes erőként a reform szerveződő pártja, 1836. május 2-án véget ért. S ha a liberálisok célkitűzéseik megvalósítását csak részben érhették is el, az eredmények tárgyunk szempontjából sem voltak érdektelenek, hogy itt pl. — a fentieken kívül — csak a jobbágyoknak megadott „perlekedési tehetség"-re (13. tc.) s a polgári perek ítéleteinek kötelező indokolására (16. tc.) utaljunk. A haladás erőinek előretörésére a kormányzat nem is késett a választ megadni: az ellenzék elhallgattatására ismét a szokott eszközhöz, a tömeges politikai perek alkalmazásához folyamodott. Az első ilyen akció, a Wesselényi ellen hűtlenség címén indult eljárás már az országgyűlés alatt, 1835-ben megindult, s ezt a diéta után az országgyűlési ifjak és Kossuth, 73 Kescr. reg. (hétsz. t.) 480. Kanc. It. Acta gen. 1834: 15835, 1835: 3683. ™Kanc. U. Acta gen. 1836: 5423, 5477, 6230, 6325. Prot. tab. reg. 1836-1837. teljes ülések és tanácsülések.
