Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
mely nemcsak a curia, hanem az alsóbb bíróságok számára is állandó normául szolgáljon. A personalis ezért 1831-ben a királyi tábla kebeléből bizottságot küldött ki, hogy — „a Pest és Veszprém megyékben" s egyes magánosok által összegyűjtött anyagot felhasználva — a törvénykezési nyelv magyar kifejezéseit kidolgozza. A bizottságnak a kir. tábla által elfogadott munkálatát a személynök megküldte az országbírónak, aki azt a hétszemélyes táblával is átnézette. így alakultak ki, a két tábla szokott együttműködésével, azok a magyar szakkifejezések, melyek a háttérbe szoruló latin nyelv helyét a következő években elfoglalták. 71 De visszatérve az országgyűlési törvényszünetnek a törvénykezési időbe való bevonódására, először is az 1830. évi 6. törvénycikk hatásával kell foglalkoznunk. Ennek rendelkezései az országgyűlésen való megjelenést a curia számára lényegesen módosították. Eddig nemcsak a hétszemélyes tábla tagjai, akik mint püspökök, főnemesek, főispánok vagy királyi tanácsosok személy szerint vettek részt az országgyűlésen, hanem a törvény szerint testületileg meghívott királyi tábla része vagy csoportja is mint az országgyűlés tagja utazott Pozsonyba. Ezután azonban a két táblának az országgyűlés alatt a maga bíróság-jellegét is meg kell tartania, a diétái tárgyalások szüneteiben ítélkeznie kell, tehát mint intézménynek, hivatalnak kell székhelyét az országgyűlés színhelyére áttennie. *Az 1832. december 16-ára kitűzött országgyűlésre már így vonult fel a curia. Ennek megfelelően a személynök október 27-én közölte a királyi tábla tagjaival a diéta megnyitásának időpontját, s felszólította a referenseket, hogy az új törvény szerint a fellebbezett büntető, tiszti fenyítő és válóperek országgyűlés alatti referálására készüljenek fel: ilyen pereket kellő számban vigyenek magukkal, a perkivonatokkal együtt, melyeket még Pesten előre dolgozzanak ki, minthogy erre Pozsonyban nem lesz idejük. Arra is utasította őket, hogy a referatúrájukhoz tartozó írásmunkák elvégzésére jurátusaik közül megfelelő számú ifjút válaszszanak ki, s vigyenek magukkal Pozsonyba. Ugyanekkor a personalis a kancelláriától megszerezte az engedélyt, hogy a tábla működéséhez feltétlenül szükséges segédszemélyzet (a tanácsjegyző, aki a kiadó szerepét is el fogja látni, egy írnok s egy szegények ügyvédje) szintén Pozsonyba utazhasson, s ott szállást és napidíjat kapjon. Végül utasította a tanács jegyzőt, hogy az újabban beérkezett, még referenseknek ki nem osztott büntetőperek „tömegét", valamint a folyamatos ügyintézéshez szükséges elnöki iratokat s a személynöki szék tárgyalandó iratait gyűjtse össze, vigye Pozsonyba, hogy ott a rendbe szedett iratokkal a kellő időben készen álljon. — A personalis rendelkezéseit az említett személyek végrehajtották, így elkezdődött a curia számára az az új korszak, amikor a bírákon és cselédségükön kívül egyre nagyobb segédszemélyzet, számos jurátus és egyre több irat tauzott hintókon és kocsikon, illetőleg gőzhajón a diéták alkalmával fel Pozsonyba, majd onnan vissza Pestre. 72 Az 1832-ben megnyílt országgyűlés különben a diétái törvényszünetnek a törvénykezési időbe való további beolvadására vezetett. Erre először a pénzhamisítók elleni perek adtak alkalmat, melyeknek elsőfokú ellátásával az uralkodó a királyi táblát szokta megbízni. Minthogy azonban az 1830. évi 6. tc. csak a fellebbezett büntető perek országgyűlés alatti felülvizsgálatáról rendelkezett, ezért 51 Rescr. reg. (kir.t.) I. 2048. ™Norm. 201. Személyn. U. Acta praes. 602, 636, 1042, 1085, 1434.
