Varga Endre: A királyi curia : 1780–1850 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 4. Budapest, 1974)
Első rész A Curia történetének áttekintése, a Curia az egykorú társadalomba
életkoruk vagy rossz egészségi állapotuk miatt csak redukált munkakörben voltak foglalkoztathatók, gyakori volt a halálozás is, ami az állásbetöltéssel kapcsolatos hosszadalmas eljárás miatt nagy munkakiesést jelentett, így a personalisnak a személyi problémák megoldása iránt gyakran s rendszerint sürgősen kellett intézkednie. 66 A személyi nehézségeken kívül a curia munkáját akadályozó egyéb, már említett körülmények sem változtak, s nem változott a pertorlódás sem a további évek folyamán, sőt a restanciák növekedése lassan tovább tartott. A fentebbiek szerint az 1817. év végén az elintézetlen ügyek száma összesen 4000 volt. Hét év alatt, 1824 végéig (mint a királyi tábla 1825. január 13-iki jelentésében látható) ez a szám 4245-re nőtt. S az évi munka statisztikája a táblai perek tekintetében is a már látott meddő küzdelmet mutatja: ily perekben az 1824. év során a kir. tábla összesen 262 ítéletet hozott, de ez csak 62 esetben jelentette az ügy befejezését, 200 esetben a határozat csak közbenszóló ítélet volt, vagy az ítélet végrehajtását a pervesztes fél perorvoslattal megakasztotta. Tehát az — éppen a táblai perekben gyakran igen nehéz munkát kívánó — ítélethozatal az esetek csaknem 4/5 részében a restanciák csökkentése szempontjából kárbaveszett: a letárgyalt perek a deliberatum után is az elintézetlen ügyek számát szaporították. 67 A curia helyzetét látva, a kormányzat s az országgyűlés állandóan foglalkozott a problémával, tett is különböző intézkedéseket, melyek a már látott módokon, vagy azok továbbfejlesztésével igyekeztek a bajon segíteni. Az intézkedések között megemlítjük az 1825/27. évi országgyűlés által kiküldött újabb regnicolaris deputatio munkálatait, melyek azonban az egyre sürgősebbé váló reformokat megint nem hozták meg, s a teljesség végett megemlítjük az újabb kísérletet a felek által elhagyott perek kiválasztására. Az utóbbi célból a kir. tábla 1828-ban ismét elkészítette az 1808 előtt fellebbezett különféle perek általános kimutatását (generális séries) és törvényhatóságok szerinti külön kimutatásait. Ezeket a kancellária a helytartótanács útján az egyetemi nyomdában kinyomatta, s a helytartótanáccsal szétküldette. így most már minden törvényhatóság — a nála indult, tőle felkerült elintézetlen perek seriesén kívül — a generális séries egy példányát is megkapta, hogy az 1808 óta más megyébe, városba átköltözött felek felkutatását és nyilatkozatra szólítását a helyi hatóságok így egymásnak kölcsönösen elősegíthessék. Az alsó fórumoktól a personalishoz beérkezett jelentéseket egy kiküldött táblai bizottság dolgozta fel, mely az eredményről 1832. április 4-én kelt jelentésében számolt be. A bizottság 3 tabellát készített: azokról a perekről, melyeknek folytatásától a felek elállottak, azokról, melyeket folytatni kívánnak, s végül azokról, melyeknél még most sem tisztázódott, hogy mi legyen a per sorsa. Ez újabb akció megismétlődött sikertelenségét mutatja, hogy az első tabella csupán 67 pert tartalmaz. A nagy munka s az országos körözés eredményeként csupán ennyi ügyet lehetett a restanciák tömegéből kiemelni, illetőleg leválasztani. Ezzel szemben a harmadik tabella anyaga, a bizonytalannak megmaradt ügyek száma 994. 66 Személyn. U. Acta praes. 219, 293, 579. 67 Norm. 119. Az 1829. évi adatok szerint ez év elején 1839 elintézetlen táblai per feküdt a kir. táblán, köztük nem egy csaknem száz évvel korábban indult. Az 1839 per közül 621 már ítéletre volt bocsátva, s köztük olyan is előfordult, amely 1801. óta, tehát 28 éve várta, hogy a kir. tábla a felek által kért ítéletet végre meghozza. Regnic. It. Deput. systematicor. operator. (Lad. LLL.) Fasc. C. No. 8. 8 — 9.
