Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

II rész. 1720—1740

eddig is bérbeadták. (Ilyen folyami átkelő-, illetve útvámot Komáromban, Budán, Szolnokon, Szigetváron, Drávafokon és Simontornyán szedtek a kamara részére.) A fiskális birtokokkal kapcsolatban pedig az volt a megjegyzése, hogy a pozsonyi kamara területén fekvő birtokok kis terjedelműek és értéktelenek. Ezért a szolnoki tiszttartóság birtokait egyszerűen el kellene adni, a pécsi tiszttartóság néhány praediumát, amelyek egy része amúgy is bérben van, pedig minden további nélkül bérbe lehetne adni.

53 A magyar kamara alá tartozó harmincadok bérbeadását az 1727. november 22-i királyi határozat rendelte el, meghagyván azt, hogy a bérletet árverésen a legtöbbet ajánlónak és a legjobb biztosítékkal rendelkezőnek juttassák.

54 A bérletet Neffczer Konrád Farkas, a szepesi kamara, 1728 óta a magyar kamara tanácsosa nyerte el, aki egyébként a szepesi kamara területén levő harmincadokat 1727. január 1-én már kibérelte, ő kapta meg egyébként a bécsi kamara alá tartozó szegedi és aradi harmincadok bérletét is. A horvátországi harmincadok ezzel szemben nem tartoztak hozzája. (Neffczer Kondrád Farkas fia volt az 1715ben honfiúsított oberpfalzi eredetű Neffczer János Lénárt császári élelmezési hadbiztosnak, a likavai uradalom adminisztrátorának. Utóbbinak másik fia, János Jakab kamarai és hadellátási érdemeiért 1745-ben báróságot szerzett. A Neffczer család esetében kamarai szolgálat útján felemelkedett, az udvart teljesen kiszolgáló német eredetű családról van szó.

55 Neffczer a bécsi kamarával az 1728. április 27-én kötött szerződés alapján 1728. január 1—1731. december 31-ig vette bérbe a magyar (pozsonyi) kamara alá tartozó harmincadokat. A szerződés szerint a vámkezelésnél a kamarai gyakorlatot kellett megtartania, és a törvényeket, a vámszabályzatot (vectigal) tilos volt áthágnia. A harmincadszervezetben változtatásokat csak a magyar kamara beleegyezésével hajthatott végre. A bérösszeget a bérlet első esztendejére 190 000, majd minden esztendőben ennél 1000 Ft-tal nagyobb összegben (1731-re tehát 193 000 Ft-ban) állapították meg, amelyet a bérlő a pozsonyi bankképviselet pénztárába tartozott negyedévi részletekben befizetni. A harmincadhivatalok eredeti számadásait összesítő kimutatással együtt a bérlet utolsó esztendejének vége előtt kellett a bécsi kamarának benyújtania. Neffczer hivatali helyiségéül a kassai pénzverőház épületét jelölték ki. A magyar kamarát arra kötelezték, hogy a bérlőnek minden segítséget megadjon, neki a harmincadhivatalokat adja át, s a harmincadszemélyzetet a bérlő iránti engedelmességre szólítsa fel.

56 Neffczer az első bérlet idejének letelte (1731. december 31.) előtt, mégpedig 1730. április 1-től újabb négy évre megkapta a magyar kamara harmincadjának a bérletét.

57 A bérlet tehát 1734. március 31-én járt volna le. A bérbeadás alatt a magyar kamara tevékenysége a harmincadügyek terén csupán az ellenőrzésre és a bérlővel való együttműködésben a szervezeti és sze53 E 15. Exp. cam. 1726. júl. A. 5. (1726. júl. 3.) 54 E 21. Ben. res. 1727. nov. 22. (247. fol.) 55 Uo. 1727. márc. 17. (250. fol.), 1728. ápr. 27. (16. fol.) A Neffczer családra Fallenbüchl Z.: A szepesi kamara tisztviselői a XVII—XVIII. században. Levélt. Közi. 1967. 38.évf. 2. sz. 209. A Neffczer család történetére vö. A 57. Magyar Kanc. Lib. reg. 40. k. 10 — 18. Neffczer János Jakab bárói adománylevele. Ebben szó van N. János Lériártról, nincs szó azonban N. Konrád Farkasról. 56 E 21. Ben. res. 1728. ápr. 27. (17-19 fol.) 57 Uo. 1730. június 10. (131. fol.)