Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

VI. rész. 1790—1848

hogy a számadások ellenőrzése ezzel könnyebb lesz. A naplók ellenőrzését az tette nehézkessé, hogy napi bevételi és kiadási tételeket, nem pedig bizonyos időszak bevételeit és kiadásait kellett felülvizsgálni. Sokáig húzódott a budai kamarai központi főpénztár új ügyrendjének a kidolgozása. Erre a rendeletet a magyar kamara már 1808-ban megkapta. Az utasítást csak 181 l-re tudták elkészíteni.

100 Az utasítástervezet felküldésekor a magyar kamara kifejtette, hogy az új ügykezelés bevezetésénél növelni kell a pénztár személyzetét. A hitelpénztári ügyekhez 1 különálló számfejtő (liquidator) és 1 pénztári tiszt kinevezését javasolta. Az utasítás kiterjedt a számfejtés, a bevételezések és a kifizetések szabályozására, a pénztári naplók készítésére és a pénztári tisztviselők egyéb feladataira. A főpénztár munkájának irányítása a két vezető, a fizetőmester és az ellenőr között oszlott meg. A fizetőmester dolga volt a bevételek ós a kiadások eszközlése, az ellenőr ebben a munkájában csak akkor helyettesíthette, ha a fizetőmester betegség vagy távollét miatt nem láthatta el feladatát. Az ellenőr ügyelt a számfejtésre (liquidatura) és a pénztári naplók vezetésére. Az új pénztári utasítás jelentősége elsősorban abban van, hogy kiszélesítette a számfejtői és a naplóvezetési munkát. A számfejtést kamarai pénztári és hitelpénztári számfejtésre osztotta, s ezért kérte egy másik, mégpedig a hitelpénztári számfejtő kinevezését. Mindkét számfejtő mellé egy segédszemély beosztását tartotta szükségesnek. A kamarai számfejtőnek és beosztottjának a bevételi és kiadási számfejtőkönyvek (Liqüidationsbücher) mellett a következő nyilvántartásokat kellett vezetnie: bevételi könyv a helybeli bevételek (Localempfánge) céljára, a főpénztárból (Reserve- oder Hauptkasse) kifizetett összegek kiadási könyve (a főpénztárból fizették ki a nagyobb összegű kiadásokat és a pénztáros kezelésében levő kézipénztár ellátmányát), a vidéki hivatalok pénzbeszolgáltatásának feljegyzésére szolgáló könyv (Rimessalbuch), a készpénzkészlet nyilvántartására szolgáló könyv (Baarschaftbuch), a vidéki hivatalok beszolgáltatási hátralékainak feljegyzésére szolgáló kimutatás, a külföldi pénzek kimutatása, a vidéki pénztárak heti pénztári kimutatásainak nyilvántartása, a főpénztár heti pénztári kimutatásainak nyilvántartása, jegyzőkönyv a pénztári naplókhoz csatolt bécsi kamarai rendeletek bevezetésére, a vidéki kamarai hivatalokkal folytatott levelezés iktatókönyve.

101 A hitelpénztári számfejtő legfőbb kötelessége volt a hitelpénztárnál elhelyezett tőkék és a kifizetett kamatok feljegyzésére szolgáló számfejtőkönyv vezetése. Emellett még több nyilvántartást készített a tőkékről és kötelezvényekről (Kapitalien-Vorschreibbuch, Obligationen-Vormerckbuch, Obligationen-Verrechnungsbuch), különféle kimutatásokat a számvevőségnek (havi mérleg a követelésekről és a tartozásokról, havi visszafizetési kimutatás, heti kimutatás a bevételekről és kiadásokról, a pénztári maradványról, a félévi és évi kimutatások a bevételekről, kiadásokról stb.). Az ő kötelessége volt a hitelpénztári naplók vezetése is. A kamarai pénztári és hitelpénztári pénzállományt együtt kezelték, de a bevételekről és kiadásokról külön naplókat vittek. A hitelpénztári számfejtőség feladata volt a hitelbizottság (Credits Commission) irattárának őrzése és kezelése. 100 E 74 Cassalia. 1811 — 25 — 2. Unterrieht für das königliche hungarische KameráiHauptzahlamt und die ihm einverleibte Credits-Kasse. 1811. márc. 21. 101 Uo. 1-5. par.