Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
V.rész. 1785—1790
III. Magyarország (Horvátország, Fiume) és a Bánság kamarai bevételének költségvetése az 1789. katonai évre Bevételek Magyarország Bánság Hadiadó Horvátországból (kamarai célokra rendelt) 94 829 Ft 49 6 / 8 kr Zsidók kamarai taksája 80 037 Ft 35 kr 526 Ft 24 4 / 8 kr Sz. kir. városok cenzusa 15 967 Ft 55 kr 526 Ft 24 4 / 8 kr 16 szepesi város cenzusa 18 231 Ft - kr Selyemtenyésztés 50 000 Ft - kr 3 000 Ft - kr Spanyol-páduai juhászat 400 Ft - kr Árvái uradalom bevétele 10 500 Ft - kr Uradalmak tiszta bevétele 717 232 Ft - kr .465 618 Ft 52 e / 8 kr Bérletek 32 498 Ft 18 kr .465 618 Ft 52 e / 8 kr Sóbevételek 3 238 083 Ft 20 kr 315 714 Ft 30 kr Harmincadbevétel 210 000 Ft - kr Közig- és bírósági taksák 149 610 Ft - kr Postabevétel 122 879 Ft - kr Út- és hídvám 9 125 Ft - kr Egyházi subsidium 81 828 Ft 44 kr Hozzájárulás a közig, fizetésekhez (hadiadóalapból, alapítványokból) 49 387 Ft 40 kr Fiskalitások, elkobzás, bírságok 30 000 Ft - kr Lottóbevétel 95 000 Ft - kr 17 000 Ft - kr Befolyt kamatok 51 412 Ft - kr 108 000 Ft - kr Fiumei keresk. és egészségügyi pénztár egyes bevételei 4 272 Ft 50 kr Rendkívüli bevételek 4 500 Ft - kr 1 607 Ft 30 kr Tőkevisszafizetésből 12 472 Ft 9kr Átfutok: Zágrábi pénztár feleslege 4 346 Ft 34 «/.. kr Fiumei pénztárak dotációja 21 426 Ft 20 */.. kr összesen 5 104 040 Ft 31 "/.. kr 911 467 Ft 17 2 /.. kr a helytartótanácsi fizetésekhez, a különféle közigazgatási és bírósági taksák. A kincstári uradalmak bevételénél is némi emelkedést tapasztalhatunk, a harmincadjövedelem ezzel szemben 1785 után részben II. József 1784. és 1788. évi vámrendeletei miatt, amelyek az osztrák árukra igen alacsony behozatali vámtételeket szabtak meg, részben a török háború és a délvidéki kereskedelem pangása miatt erősen megfogyatkozott. 91 A kamarai költségvetés kiadásainak egyik jellegzetessége, hogy II. József közigazgatási racionalizálási reformja ellenére a közigazgatási és bírósági fizetések öszszege emelkedett. Ezt azzal magyarázhatjuk, hogy bár a központi igazgatás (a kamarával egyesített helytartótanács) költsége csökkent, a 10 új kamarai adminisztráció, a 10 kerületi főbiztos, a kerületi főpénztárak, a bécsi harmincadigazgatóság, a budai harmincad-adminisztráció, a rendőrigazgatóságok költsége újabb terheket jelentett az állami pénzügyi gazdálkodás számára. Figyelemre méltó a kiadásoknál az is, hogy a kamarai jövedelmekből 1785 után több „közhasznú" beruházásra 91 A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1789 : 7413. A számvevő kamara megjegyzései Magyarország költségvetésére. A harmincadjövedelem csökkenésének okát a délvidéki kereskedelem pangásában és a kiviteli vám csökkenésében látja.
