Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

V.rész. 1785—1790

IV. Magyarország (Horvátország, Fiume) és a Bánság kamarai kiadásának költségvetése az 1789. katonai évre Kiadások Magyarország Bánság Közigazgatási és bírósági fizetések 667 031 Ft 21 */.. kr 50 880 Ft 21 kr Kamarai és katonai nyugdíjak 200 333 Ft 26 kr 22 959 Ft 04 kr Lakbér és szálláspénz Egyházi alapítványokra 11 274 Ft 26 kr 2 837 Ft 15 kr Lakbér és szálláspénz Egyházi alapítványokra 44 450 Ft 5kr 15 946 Ft - kr Katonai összeírásra 2 700 Ft - kr Térképezési kiadások 10 000 Ft - kr 24 000 Ft - kr Útépítés, útfenntartás 187 994 Ft 20 kr 20 520 Ft - kr Épületek emelése és javítása 11 600 Ft - kr 1 500 Ft - kr Irodaszükségletekre 55 610 Ft 8kr 5 590 Ft - kr Selyemtenyésztésre, festéknövények termesztésére (Bánság) 60 000 Ft - kr 4 600 Ft - kr Harmincadigazgatás céljára 4 000 Ft - kr Só megtérítése Erdélynek és magyar sóbányászatnak 564 100 Ft - kr 28 500 Ft -r- kr Telepítésre 56 618 Ft 30 kr Adószabályozás (földmérés) 400 000 Ft - kr 30 000 Ft - kr Különjuttatások, alamizsna, kegydíjak 10 187 Ft 11 kr 7 264 Ft 15 kr Úti és szállítási költségek 14 754 Ft 30 kr 7 771 Ft 45 kr Pénzszállítási kiadások 2 500 Ft - kr 500 Ft - kr Pénzváltási kiadások 2 000 Ft - kr Egészségügyi, vesztegzárköltségek 2 000 Ft - kr Jóváírás, megtérítés 195 550 Ft 59 «/.. kr 15 564 Ft - kr Fiskalitásokra, csempészet ellenőrzésére stb. 20 000 Ft - kr • Kamatfizetésre 995 Ft 45 kr Udvari szükségletre 10 000 Ft - kr Rendkívüli kiadások 75 540 Ft 54 kr 47 170 Ft - kr Átfutó: Hadipénztárak részére hozzájárulás 59 214 Ft - kr 96 941 Ft 25 kr Magyar hitelpénztárnak 473 843 Ft 22 kr Egyházi subsidium az államadóssági pénztárnak 81 828 Ft 44 •/. kr Fiumei pénztárak dotációjára 21 426 Ft 20 y. . kr Bécsi kamarai pénztárnak pénztári felesleg 1 920 100 Ft 43*/. kr 467 308 Ft 57 kr összesen 5 104 040 Ft 3i y. kr 911 467 Ft 17 kr fordítanak pénzt, mint 1785 előtt. Ezek közé tartozott az a kb. félmilliónyi összeg, amelyet földmérési és adószabályozási munkálatokra, II. József igen népszerűtlen intézkedéseinek végrehajtására fordítottak. Nagy összegeket irányoztak elő, mint a költségvetések mutatják, a telepítések finanszírozására is. Nem jelentéktelenek azok az összegek sem, amelyek térképezés, vízszabályozás és útépítés címén szerepelnek a kiadások költségvetésében. Az út- és vízépítés költségeit a sóár felemeléséből keletkezett alapból kellett fedezni. II. József 1781-ben újból megerősítette Mária Terézia mázsánkénti 3 kr-os sóáremelését, majd 1787 júniusában 8 kr-ral (tehát összesen 11 kr-ral) emelte a só árát. A sóár emeléséből keletkezett alapot a sóbevételhez csatolta. Az országutak állapotának javítására vonatkozó császári elhatározás szerint először Magyarország útitérképét kellett