Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

V.rész. 1785—1790

biakat az egyesítés után a nyitrai, a győri és a nagyváradi kamarai kerületi pénztáraknak kellett magukba olvasztaniuk.

37 A pesti közigazgatási kerületben nem létesítettek külön kerületi kamarai pénztárt, ennek teendőit ugyanis a budai országos főpénztár (a helytartótanács főpénztára) látta el. E miatt a pesti hadipénztárt is az országos főpénztár kebelezte be.

38 A helytartótanácsi és a kamarai pénztár egyesítésével, a kerületi pénztárak felállításával, illetve a kerületi és a hadipénztárak egybeolvasztásával, tehát a felső- és középfokú országos pénztári szervezet kiépítésével párhuzamosan II. József az alsófokú pénztárak eddigi szervezetében is gyökeres változtatást készített elő. Az 1785. szeptember 27-i királyi rendelet a törvényhatóságok (megyék és szabad királyi városok) hadiadópénztárait egyesítette a háziadópénztárakkal. E megyei és városi pénztárakat (ezentúl csak hadiadópénztáraknak nevezték őket) a kerületi pénztárak fiókjaivá, tisztviselőit pedig megyei és városi tisztviselők helyett királyi tisztviselőkké minősítette. A rendelet kimondta, hogy a megyei és városi pénztárak működését ezentúl a helytartótanács irányítja, a megyei tisztviselők fizetésüket a helytartótanácsnál szabályozott fizetési rendszer szerint a helytartótanácstól kapják. A kerületi főbiztosoknak 200 Ft erejéig önálló pénzkiutalási joguk lesz. A megyei és városi hadipénztárak pénzfeleslegét a kerületi pénztárak gyűjtik össze, pénztári naplóikat is ide küldik fel. A kerületi pénztárak a naplókat a budai pénztárhoz juttatják. A budai országos főpénztár felügyel az összes kerületi pénztárakra és azok megyei, városi fiókpénztáraira (nemkülönben a kamarai alsófokú pénztárakra is), tehát az országos pénztári szervezet élén áll.

39 A helytartótanácsi és a kamarai pénztár, a kerületi pénztárak és a hadipénztárak egybeolvasztása, a megyei ós városi hadipánztárak kerületi pénztárak alá rendelése, megvalósította II. József elgondolásai szerint a kamarai és a hadiadópénztári Ügy, azaz a királyi és országos jövedelmek kezelésének egyesítését, az egységes állami pénzügyigazgatás egyik legfontosabb követelményét. A különféle eredetű és közjogi természetű állami bevételek (királyi jövedelmek, országos jövedelmek, alapítványok, törvényhatósági jövedelmek) egységes állami pénzalapot alkotnak, s ezeket a központi államhatalom irányítása és céljai szerint használják majd fel. Az új országos pénztári szervezetnek 1785. november 1-től kellett volna működését megkezdenie. Az új rendszer kiépítése azonban lassan haladt, úgyhogy bevezetését először 1786. február l-re, majd május l-re halasztották. A kerületi pénztárak mindenesetre már 1785 őszén működtek.

40 Az új pénztárak számára külön utasítás is készült.

41 37 A kerületi pénztárak felállítására, illetve az országos pénztári szervezetre E 135. Ben. res. 1785. ezept. No. 101. — E 122. Cassalia. 1785/86 — 46 — 1., a hadipénztárak és a kerületi pénztárak egvesítése. E 135. Ben. res. 1785. okt. No. 49., E 122. Cassalia. 1785/86-46-5. 38 A pesti kerületi és hadipénztárnak az országos főpénztárba való beolvasztására. A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1786 : 3925, 4310. 39 E 135. Ben. res. 1785. szept. No. 101., E 122. Cassalia. 1785/86-46-1. A kerületi pénztárak felállításával együtt intézkedik a törvényhatósági pénztárakról is. 40 E 122. Cassalia. 1785/86 — 46 — 17. II. József rendelete az országos pénztári szervezet dolgában, az új rendszer kezdetéül 1786. febr. 1-ét jelöli meg. — A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1786 : 1365, 1635. jelzetű iratok szerint már május 1-ét. — E 122. Cassalia. 1785/86 —152 — 23. jelzetű helytartótanácsi rendelet a budai főpénztárnak az új pénztári rendszer bevezetéséről. 41 L. A 39. Magyar kanc. Acta gen. 1786 : 3921, 3925 jelzetű ügyiratokban.