Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

V.rész. 1785—1790

városi vonatkozású hatáskörénél addig megvoltak, s amelyeket azelőtt mindkét hatóság, hatáskörének védelme céljából, minél élesebben igyekezett megvonni. 3. A SEGÉDHIVATALOK A két tanács egyesítésével párhuzamosan a két hatóság segédhivatalait is egyesítették. Az 1780-as években a helytartótanácsnál és a kamaránál is kifejlődött már az iktató tisztségéből az iktatóhivatal. A helytartótanácsi iktatóhivatalt az egyesítés előtt fogalmazói ranggal egy iktató (protocollista exhibitorum) vezette, aki egy segéd (adjunctus) és 4 írnok (kancellista) közreműködésével végezte el az iktatás teendőit. Az iktató 1783-ban a megszűnt tanács jegyzői tisztség teendőit is átvette, ez feladatainak megnövekedésével járt együtt. A kamarai iktatóhivatal élén — mint láttuk — 1773 óta titkári ranggal egy igazgató állott (director protocolli exhibitorum), segéderőül 5 kancellistát osztottak be hozzája. A kamaránál az iktatókönyv vezetésében, amely egyúttal tanácsi jegyzőkönyv is volt, a tanácsjegyző is részt vett.

8 Az egyesítés után az iktatóhivatal élére titkári ranggal igazgatót állítottak. Az igazgatón kívül egy helyettesből (iktató), egy aliktatóból és 8 iktatótisztből (protocolli officialis) tevődött össze az iktatóhivatal személyzete, tehát csak 1 személlyel csökkent a két hatóság 1785 előtti iktatói személyzetéhez képest.

9 A két kiadóhivatal és iroda egyesítése szintén nem eredményezett lényeges létszámcsökkenést. A magyar kamara kiadóhivatalában az egyesítés előtt 25 állandó alkalmazott volt, a helytartótanács kiadóhivatalában 26 állandó tisztviselő tevékenykedett. Az egyesítés után a hivatalt két kiadó (expeditor) vezette, akik 1787-ben elnyerték az igazgatói címet és a titkári rangot. Beosztott személyzetük a kiadói segédből, 44 írnokból és járulnokból tevődött össze. Az egyesített kiadóhivatalnak tehát csak néhány fővel volt kevesebb alkalmazottja, mint a két kiadóhivatalnak 1785 előtt.

10 Az egyesített irattári hivatal vezetését két irattáros látta el, akik 1787-ben szintén igazgatói címet és titkári rangot kaptak. Az irattár személyzete az egyesítés után inkább nőtt, mint csökkent. A kamaránál 1785 előtt 10, a helytartótanácsnál 12—16 alkalmazottja volt az irattárnak, az egyesítés után ez a létszám 24-re nőtt (2 irattáros, 2 alirattáros, 4 irattári segéd, 4 sorjegyző, 8 írnok és 4 járulnok).

11 A kamarai levéltárt (archívum) a két irattár egyesítése nem érintette, az különálló hivatalként, külön igazgató vezetésével működött továbbra is.

12 8 Ember Gy.: A helytartótanács ügyintézése. 130., E 47. Canc. et Reg. 1785. jan. No. 33. 9 Az egyesített hatóság iktatási személyzetére Ember: A helytartótanács ügyintézése. 193. 10 Uo. 130, 193, a kamara 1785. előtti kiadói személyzetére E 47. Canc. et Reg. 1783. márc. No. 24. 11 Ember Gy.: A helytartótanács ügyintézése. 151 — 52, 193., a kamarai kiadói személyzetre E 47. Canc. et Reg. 1785. jan. No. 33. 12 E 70. Ben. res. 1785. márc. No. 28. jelzetű királyi rendelet is kimondta a levéltár különállását. Vö. Ember Gy.: A helytartótanács ügyintézése. 151.