Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)
IV. rész. 1772—1785
sóbányákkal kapcsolatos uradalmak voltak, birtokgazdálkodási személyzet is tartozott. 141 Megjegyezzük, hogy az 1781. évi kimutatásban még nem szerepelnek a Bánságban levő harmincad- és sóhivatalok. * A magyar kamara ügyvitelében és részben szervezetében is az 1772. évi utasítás, majd 1785-ig az utasítás intézkedéseit kibővítő rendelkezések mélyreható változásokat idéztek elő. A kamara további tevékenységében elsősorban az ügyvitelt érintő intézkedéseknek volt maradandó hatásuk. Az ügyosztályi és előadói rendszer, az iktatás, az ügyiratok, akták használata az ügyintézésben, a tanácsosi és titkári munka szakosítása, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki, egészen 1848-ig, a magyar kamara megszűnéséig meghatározták a kamarai pénzügyigazgatás ügyviteli rendszerének főbb jellegzetességeit és kereteit. Ezen, abban a korszakban az államigazgatás európai viszonyait tekintve is valóban korszerű rendszeren, a későbbi reformok csak módosítottak, de alapvetően nem változtattak. Sőt ezt az ügyviteli szisztémát, az iratkezelés és irattári rendszer lényeges elemeit a polgári korszak legfőbb hatóságai (a minisztériumok) is átvették. Nagy jelentőségű volt — amint ezt ki is emeltük — az állami pénzügyigazgatás, továbbá az ország gazdasági fejlődése szempontjából az olyan kamarai szervek felállítása, mint a hitelfőpénztár, a kamarai építési osztály és a kamarai vízügyi osztály. A hitelfőpénztár számítható az első magyarországi pénzintézetnek, az építési és a vízügyi osztály az első magyarországi műszaki hivatalnak. Mindkettőnek a működése a kapitalista fejlődés útját egyengette Magyarországon. 7. A KAMARAI HATÁSKÖR TOVÁBBI BŐVÜLÉSE Az 1773—1785-ig terjedő korszak a magyar kamara államgazdasági és pénzügyigazgatási tevékenységében is több fontos változást hozott. Erre a kamara szervezetének ismertetése során már több esetben utalnunk kellett. így pl. rámutattunk arra, hogy a hitelfőpénztár megszervezését a kamarai hitelügy egyre nagyobb jelentősége, a kamarai építésügyi és vízügyi osztály felállítását az egyre szaporodó műszaki feladatok ellátása tette szükségessé. Az új területi kamarai szervekkel, a területi illetékesség növekedésével kapcsolatban megemlítettük, hogy 1772 után a kamarai uradalmak, sóhivatalok, harmincadhivatalok száma tekintélyesen megnövekedett. Mindez természetesen még nem jelentette a kamara 1772-ig kialakult hatáskörének lényeges megváltozását, hanem inkább a már meglevő feladatkörökön belül a feladatok szaporodását. Először a magyar kamara e „hagyományos" hatáskörének viszonyairól adunk képet. A magyar kamara e hagyományosnak mondható pénzügyigazgatási hatáskörének átfogó és a korszak jellegzetességeit tükröző ismertetéséhez elsősorban az 1772. november 14-i kamarai utasítás rendelkezéseit kell alapul vennünk. Ez az utasítás két szempontból is figyelemre méltó. E^ször is azért, mert részletes képet ad a magyar kamara feladatairól, tevékenységéről, s jellemzően tükrözi az egyes gazdálkodási ágak 1773 körüli helyzetét. Igen jelentős értéke továbbá az, i»Uo. fons. 35.
