Nagy István: A Magyar Kamara : 1686–1848 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 3. Budapest, 1971)

IV. rész. 1772—1785

rendezéséért folyamodott, s egyben javaslatot tett a kamarán belül egy építési osztály (departamentum in aedilibus) felállítására is.

115 A forrásokban ekkor tűnik fel először az építési hivatali szerv neve, addig általában csak az alépítészről és a vele kapcsolatban álló mérnökökről, rajzolókról, gyakornokokról van említés. (Megjegyezzük, hogy a „departamentum" elnevezéssel itt nem a magyar kamara egy ügyosztályát, hanem alárendelt központi szervét illetik. Az egykorú iratok más központi hivatalokat is — pl. a kiadóit, az irattárt — többször departamentumok gyanánt emlegetnek.) Az építési departamentum szervezésére vonatkozó javaslatot Tallherr azzal indokolta meg, hogy a meglevő műszaki személyzet a kincstári, tanulmányi és vallásalapi építkezések ellátására, az egyre növekvő vízszabályozási teendőkre, továbbá a kormányszékek Budára való költözésével kapcsolatos épületátalakításokra nem elegendő.

116 Az építési igazgatóság megszervezése tehát szintén a magyar kamara teendőinek nagyarányú megnövekedésével volt szoros kapcsolatban. A javaslat alapján a magyar kamarán belül 1784-ben két műszaki departamentumot létesítettek, mégpedig az építési osztályt (departamentum architectonicum) és a vízügyi, illetve hajózási osztályt (departamentum hydraulicum). Az építési osztály élén Hillebrandt állott, mint director supremus. ö, egyben a bécsi „allgemeine Hofbaudirection" igazgatója is lévén, nem tudott a magyar ügyeknek elég időt szentelni. Helyette az osztály tényleges vezetése Tallherr Józsefre hárult, aki mint „architectus primus" már 1783 óta amúgy is az építési személyzet munkáját irányította. Rajtuk kívül az építési osztály személyzete 2 segédépítészből (adjunctus), 1 rajzolóból (delineator), 1 gyakornokból (practicans) és földmérőkből (geometrae) tevődött össze. A vízügyi osztály vezetője Walcher József hajózási felügyelő (director navigationis) volt, 1 segéd (adjunctus navigationis) és 4 folyami mérnök (hydraula) volt beosztva melléje. A folyami mérnökök közül 1 a felügyelő mellett maradt, 1 a Bánságban, 1 a Bácskában, 1 a Maros folyó szabályozási munkálatainál működött.

117 A vízügyi osztály előzményeire a hajózási igazgatóságnál még ki fogunk térni. Az építési és a hajózási osztályt — ugyanúgy, mint előzőleg a magyar kamara építészét — nemcsak a magyar kamarának, hanem a bécsi udvari építési hatóságoknak is alárendelték. II. József 1783-ban a birodalom összes országaira kiterjedő hatáskörrel az építészeti és vízszabályozási munkák irányítására „Allgemeine Ober Hofbau Direktion"-t állított fel. A magyar kamara építési és hajózási osztálya (vagy igazgatósága) bizonyos tekintetben (főleg a szakmai felügyelet szempontjából) e birodalmi szerv alárendelt „Baudepartament"-jének minősült.

118 Az építési és hajózási osztály egyébként megalakulása után nem sokáig maradt a magyar kamara fennhatósága alatt. A hajózási osztály igazgatóját és helyettesét még 1784-ben a helytartótanács alá helyezték. A kamara természetesen műszaki ügyekben továbbra is igénybe vehette az osztály munkáját. Az építési osztály a helytartótanács és a magyar kamara egyesítése után szintén a helytartótanács alá került.

119 115 E 44. Aedif. seu aedil. 1783. óv 23. kútfő. 116 A 39. Magyar kancellária. Acta gen. 1784 : 2805. 117 Ember Gy.: A magyarországi építészeti igazgatóság történetének vázlata. Levéltári Közi. 1942-45, 347—48. ,18

Kapossy 111. sz. jegyzetnél i. m. Századok. 1923—24, 613. 119 Ember 117. sz. jegyzetnél i. m. 348 — 49. 14* 211